A brit vezetőjelöltek csak a kilépésben értenek egyet

A két politikus a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáért verseng. A 160 ezer fős tagság közülük választja meg a párt új vezetőjét, aki a következő brit miniszterelnök is lesz a távozó Theresa May kormányfő utódjaként.

A választás eredményét július 23-án jelentik be.

Johnson és Hunt kedd este az ITV kereskedelmi televízió által szervezett, 200 fős meghívott közönség előtt tartott vitán vett részt.

Arra a nézői kérdésre, hogy garantálják-e a kilépést az EU-ból október 31-ig, Johnson kijelentette: életfontosságú a Brexit-határidő tartása, ellenkező esetben folytatódna a Konzervatív Pártba vetett bizalom eróziója, a választók átvándorlása más pártokhoz.

Johnson – a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere, aki a tagság körében végzett felmérések eredményei és a fogadóirodák esélykiírásai alapján a vezetőválasztási versengés favoritjának számít – megismételte azt a többször hangoztatott véleményét, hogy a legvitatottabb kérdést, a fizikai valójában hosszú ideje nem létező ír-északír határ nyitva tartásának ügyét a Brexit után, a szabadkereskedelmi tárgyalások keretében kell rendezni.

A 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a brit kilépés után.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy tartalékmegoldás a határellenőrzés visszaállításának elkerülésére. Ennek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely ezt feleslegessé tenné.

A Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar erről a megoldásról, és az alsóház háromszor is visszautasította a kilépési megállapodást. Jórészt ez az oka annak, hogy Theresa May távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.

Boris Johnson a kedd esti televíziós vitában megismételte azt az álláspontját is, hogy Nagy-Britanniának fel kell készülnie a megállapodás nélküli kilépésre, annak biztosítására, hogy „a Csatornán túli barátaink és partnereink meggyőződhessenek komolyságunkról”.

Jeremy Hunt kijelentette: ő is ugyanolyan elszántsággal törekszik az október 31-i kilépésre, mint Johnson.

A külügyminiszter szerint ugyanakkor a politikába vetett bizalom már akkor sérült, amikor nem teljesült az eredeti, március végi Brexit-határidő. Éppen ezért minden politikusnak, „beleértve Borist is”, csak akkor szabad ígéreteket tennie, ha teljesen bizonyos abban, hogy ezeket az ígérteket be is tudja tartani – mondta Hunt.

Jeremy Hunt már a múlt héten, a vezetőválasztási kampány elején bejelentette, hogy ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, háromheti tárgyalási időszakot jelöl ki az Európai Unióval, és ennek leteltével, szeptember 30-án véleményt alkot arról, hogy van-e reális esélye egy olyan új kilépési egyezménynek, amelyet a londoni alsóház elfogadna.

Hunt közölte:

ha úgy ítéli meg, hogy van erre esély, akkor arra fog törekedni, hogy még az október végi Brexit-határidő előtt végig lehessen vinni az erről szóló tárgyalásokat, és az egyezményt parlamenti szavazásra lehessen bocsátani.

Kijelentette: ha arra a következtetésre jut, hogy nincs esély új Brexit-megállapodásra, akkor azonnali hatállyal befejezi a tárgyalásokat az EU-val és teljes mértékben ő is a megállapodás nélküli Brexitre összpontosítja az előkészületeket.

Az Európai Unió folyamatosan és egyértelműen jelzi hivatalos nyilatkozataiban, hogy nincs lehetőség a brit kilépés feltételeit rögzítő 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.