Johnson saját kezébe veszi a Brexit ügyét

Mélyrepülésbe kezdett a font, a belföldi fogyasztásra gyártó vállalatok részvényeiből képzett FTSE 250 index 0,6 százalékkal, a Brexit-hírekre különösen érzékeny építőipari cégek részvényeinek árfolyama pedig átlagosan több mint 2 százalékkal gyengült a hírre, miszerint a kormány Brexit-ügyben meg akarja kerülni a parlamentet. Boris Johnson ugyanis azt javasolta II. Erzsébetnek, hogy a szeptember 10-ével kezdődő héten függessze fel a parlamenti ülésszakot, és az október 14-én elmondandó beszédével nyissa meg az újat. Ez azt jelenti, hogy az alsóház szeptemberben egyetlen hétig ülésezne, vagyis szinte lehetetlenné válna a képviselők számára megakadályozni a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból.

Bár Johnson tagadja, hogy ez lenne a célja, a lépés mélységes felháborodást keltett, mert a bírálói szerint sérti a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását, és gyakorlatilag nyílt alkotmányos válságot robbantott ki.

A pártok általában igyekeznek kihagyni a vitákból a királynőt, aki maga is következetesen távol tartja magát a politikába való beavatkozástól, ezért a várakozásoknak megfelelően elfogadta a kormány kérését. A parlamenti ülésszak felfüggesztése azonban egyelőre ennek ellenére sem biztos:

a Skót Nemzeti Párt és egy többpárti képviselői csoport is bírósági úton próbálja megakadályozni, és John Bercow-nak, az alsóház elnökének is vannak fegyverei,

ráadásul köztudomású, hogy nem fél használni őket. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője levelet írt a királynőnek, amelyben aggodalmait fejezi ki a kormány javaslata miatt, ellenzéki képviselők és a közlekedési dolgozókat összefogó több szakszervezet pedig polgári engedetlenséggel fenyegetőzik. A parlament felfüggesztése ellen petícióban is tiltakoznak, s mivel órákon belül több százezren írták alá, meg kell tárgyalnia az alsóháznak.

Elméleti lehetőség a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtása is, ez azonban kétélű fegyver, mert ha nem sikerül alternatív kabinetet létrehozni, akkor csak az időt vesztegetik, és a végeredmény ugyanaz lehet. Ráadásul a Financial Times értesülése szerint Boris Johnson ebben az esetben nem is lenne hajlandó távozni, hanem

előrehozott választást írna ki november elejére, vagyis gyakorlatilag lepörgetné az órát az október 31-i kilépési határidőig.

Az új választás egyébként is szerepel a kormány tervei között, ezt erősíti, hogy Sajid Javid egy költekezést növelő költségvetés terveit vázolta fel. A pénzügyminiszter a jövő héten terjeszti be az áprilisban kezdődő pénzügyi évre vonatkozó büdzsé tervezetét, amelyben több pénzt szánnak az oktatásra, az egészségügyre és a rendfenntartó erők megerősítésére; a kórházak például 1,8 milliárd fontos pótlólagos támogatást kapnak majd, és 20 ezer rendőrt állítanak munkába. A kormány emellett újabb 2 milliárd fontot különített el a megállapodás nélküli Brexitre való felkészülésre. Ebből tízmillió font jut tíz angliai kikötőnek, ami iparági szakértők szerint édeskevés, ráadásul túl későn is érkezik.

A legújabb fejlemények meglepték a piacokat is. „Látványos bizonytalanság időszakába léptünk” – mondta a Sky Newsnak Justin King, a Sainsbury’s volt vezérigazgatója. Jordan Rochester, a Nomura stratégája szerint 40 százalékról 44 százalékra nőtt a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége.