Továbbra is gond a népességfogyás

Csökken hazánk népessége a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, az előző év azonos időszakához – 2018 január-július – képest idén mintegy nyolc százalékkal nőtt a népességfogyás.

Három százalékkal kevesebb gyermek született élve, és egy százaléknyival többen haltak meg hazánkban, mint tavaly ilyenkor, közölték.

A 2019-es júniusi adatok szerint 7057 gyermek jött világra, ami 6,3 százalékkal, 478 újszülöttel kevesebb, mint 2018 júniusában. Ezzel szemben 9776 fő vesztette életét, ami 2,7 százalékkal, 258 fővel több az előző év azonos havinál.

Kijelenthető: a születések száma mérséklődött, a halálozásoké emelkedett, ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. júniusi 1983-mal szemben 2719 fő volt, ez jelentős, 37 százalékos növekedést jelent.

A házasságkötések száma viszont nagymértékben emelkedett, 7676 pár lépett frigyre, ami 15 százalékkal, 1013-mal több a 2018. júniusinál.

Az idei első félév statisztikái

Az ez év januárjától júniusig tartó időszakban a KSH adatai szerint 41 902 gyermek jött világra, ami 1201-el, 2,8 százalékkal elmaradt a 2018. első félévi születésszámtól.

A januártól márciusig tartó időszakban átlagosan 4,2 százalékkal kevesebb újszülött jött világra az előző év első negyedévéhez viszonyítva. Ezt követően április–májusban 1,4 százalékkal magasabb, júniusban pedig 6,3 százalékkal alacsonyabb volt a születések száma az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,41 volt az előző év első hat hónapjára számított 1,43-hoz képest.

Halálozások

A 2019-es esztendő első félévében 67 741-en haltak meg, 1,0 százalékkal, 691-el többen, mint az előző év azonos időszakában. A

többlet

a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott.

2019. januárban közel 20, februárban 2,7 százalékkal többen, márciusban 14 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Ezt követően április–májusban átlagosan 1,6 százalékkal csökkent, júniusban pedig 2,7 százalékkal emelkedett a

halálozások száma.

Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. első félévi 23 947-el szemben 25 839 fő volt, ami 7,9 százalékos növekedést jelent.

Házasságok

24 020 pár kötött házasságot, ez jelentősen, 7,9 százalékkal, 1758-cal több az előző év azonos időszakához képest. Januárban 3,9 százalékkal kevesebb, ezt követően február–márciusban kismértékben, április–májusban pedig átlagosan 8,2 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott, júniusban már 15 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjában.

Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,0 halálozás jutott. Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,2 ezrelékponttal magasabb volt az előző év azonos időszakinál, emiatt a természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal, 5,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első hat hónapjában ezer élveszületésre 3,9 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,6 ezrelékponttal növekedett az előző év első félévéhez viszonyítva. A házasságkötési arányszám 5,0 ezrelékes értéke 0,4 ezrelékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A pesti régió az élen

A születések száma Közép-Dunántúlon és Pest régióban emelkedett (1,2 százalék és 0,8 százalék), a többiben csökkent. A legjelentősebb mértékű visszaesés Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (7,0 százalék és 5,8 százalék), a legkisebb Észak-Alföldön és Dél-Alföldön (2,2 százalék és 2,8 százalék) történt.

A halálozások száma három régióban, Nyugat-Dunántúlon, Budapesten és Észak-Alföldön csökkent (1,1 százalék, 0,5 százalék és 0,1 százalék), a többiben emelkedett. A legnagyobb növekedés Dél-Dunántúlon (4,3 százalék), a legkisebb Pest régióban (1,4 százalék) következett be.

A természetes fogyás mindegyik régióban emelkedett, a legnagyobb növekedés Észak–Magyarországot (18 százalék) és Dél–Dunántúlt (13 százalék) jellemezte. Észak–Magyarországon az élveszületések jelentős visszaesése, míg Dél–Dunántúlon a halálozások számának országos átlagot meghaladó növekedése volt a meghatározó.

A házasságkötések száma a legjelentősebb mértékben Pest régióban és Budapesten növekedett (16 százalék és 10 százalék), de a többiben is meghaladta az egy évvel korábbit.