Továbbra sem akarunk nyelveket tanulni

Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül – tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.

Rozgonyi Zoltán kijelentette, hogy a nyelvvizsgák tekintetében már korábban elindult némi átrendeződés, az utóbbi időben egyre többen választották például a külföldi továbbtanuláshoz is ideális nemzetközi nyelvvizsgákat, de országosan nem nőtt a vizsgázók száma.

Sőt tavalyhoz képest talán még némileg csökkent is, bár ennek részben az az oka, hogy 2018 elején lépett életbe a sikeres vizsgák díjának visszafizetéséről szóló kormánydöntés.

Az egyesületi elnök szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer.

Aki olyan tudásszinten áll, hogy a középszintű sima nyelvi érettségit le tudja tenni mondjuk közepes vagy jó eredménnyel, annak a B2 szint eléréséig biztos, hogy több mint egyévnyi nyelvtanulásra van még szüksége.

Sőt, egy év akkor is kell, ha valaki kizárólag a nyelvvizsga megszerzésére koncentrál. De a középiskola utolsó éve ennél sokkal feszítettebb, hiszen a többi tantárgyból is fel kell készülni az érettségire, illetve a felvételi vizsgákra. Ilyen körülmények között biztos, hogy még több időre van szükség – tette hozzá Rozgonyi Zoltán.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NYAK) adatai szerint tavaly harminchárom nyelvből összesen 120 566-an tettek valamilyen szintű nyelvvizsgát, közülük csaknem nyolcvanezren jártak sikerrel. A felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával.