A EU Törvényszéke helyben hagyta a Rubik-kocka védjegyének törlését

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a többek között a „Rubik-kockához” kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat kezelő Seven Towns brit gazdasági társaság kérelmére 1999-ben „háromdimenziós kirakójátékok” vonatkozásában európai uniós térbeli védjegyként lajstromozta az alábbi kockaformát:

2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég többek között azzal az indokkal kérte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, hogy az az elforgathatóságára irányuló műszaki megoldást foglal magában, az ilyen műszaki megoldás pedig csak szabadalomként lajstromoztatható, védjegyként nem. Miután az EUIPO elutasította a kérelmét, a Simba Toys az EUIPO határozatának hatályon

kívül helyezésére irányuló keresettel fordult az Európai Unió Törvényszékéhez.

Először elutasították a védjegy törlését

A Törvényszék 2014. november 25-i ítéletével azzal az indokolással utasította el a Simba Toys keresetét, hogy a szóban forgó kockaforma nem tartalmaz olyan műszaki funkciót, amely akadályát képezné a védjegyként történő lajstromozhatóságának. A Törvényszék közelebbről azt állapította meg, hogy a Rubik-kockára jellemző műszaki megoldás nem az adott forma jellemzőiből, hanem inkább a kocka belső, szabad szemmel nem látható mechanizmusából következik – írja közleményében a Törvényszék.

Hivatalos: szabadon lehet másolni a leghíresebb magyar játékot

Jogerőre emelkedett a döntés, mostantól bárki lemásolhatja Rubik Ernő találmányát.

A Simba Toys fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítéletével szemben a Bírósághoz, amely 2016. november 10-i ítéletével a Törvényszék ítéletét és az EUIPO határozatát is hatályon kívül helyezte. A Bíróság ítéletében többek között megállapította, hogy annak vizsgálata során, hogy a lajstromozást meg kell-e tagadni azzal az indokkal, hogy a vitatott kockaforma műszaki megoldást foglal magában, az EUIPO-nak és a Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie az e formával ábrázolt áru nem látható funkcionális elemeit, így az elforgathatóságát is.

A Bíróság ítélete nyomán az EUIPO-nak új határozatot kellett hoznia, amelyben figyelembe kellett vennie a Bíróság által tett megállapításokat. Az EUIPO 2017. június 19-i határozatában megállapította, hogy a vitatott kockaforma ábrázolása három alapvető jellemzőt mutat, nevezetesen

Ezzel összefüggésben az EUIPO úgy ítélte meg, hogy ezen alapvető jellemzők mindegyike szükséges az abból álló műszaki hatás eléréséhez, hogy a nagyobb kockát alkotó, különböző színű kisebb kockákból álló sorokat a tengelyük mentén függőlegesen és vízszintesen is el lehessen úgy forgatni, hogy a kocka minden oldalán mind a kilenc négyzet ugyanolyan színű legyen. Márpedig

mivel az európai uniós védjegyről szóló rendelet nem teszi lehetővé az olyan forma lajstromozását, amelynek alapvető jellemzői a célzott műszaki hatás eléréséhez szükségesek,

az EUIPO arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott védjegyet e rendeletet megsértve lajstromozták, és ezért törölte a védjegyet.

A Rubik’s Brand Ltd, amely jelenleg a vitatott védjegy jogosultja, megtámadta a Törvényszék előtt az EUIPO ezen utóbbi határozatát.

A törvényszék helyben hagyta az EUIPO határozatát

A Törvényszék a mai napon hozott ítéletében mindenekelőtt megállapítja, hogy az EUIPO határozata mérlegelési hibát tartalmaz, mivel az EUIPO úgy ítélte meg, hogy a kocka hat oldalán látható színek különbözősége a vitatott védjegy alapvető jellemzőjének minősül. A Törvényszék e tekintetben tisztázza egyfelől, hogy a Rubik’s Brand soha nem állította, hogy a kocka oldalain látható színek esetleges jelenlétének a vitatott védjegy lajstromozásával összefüggésben fontos szerepe lenne, másfelől pedig hogy e védjegy grafikai ábrázolásának egyszerű vizuális elemzése alapján nem különböztethető meg kellően pontosan a kocka hat oldalán látható színek különbözősége.

A Törvényszék helyben hagyja továbbá a műszaki hatás fogalmának a megtámadott határozatban szereplő meghatározását. Ezzel összefüggésben a Törvényszék egyrészt megállapítja, hogy

a vitatott kockaforma a lajstromoztatni kívánt konkrét áru – a jelen esetben a „Rubik-kocka” néven ismert háromdimenziós kirakójáték – külső megjelenését ábrázolja.

Így működik a Rubik-kocka

Másrészt a Törvényszék rámutat arra, hogy ez az áru egy olyan játék, amelynek az a célja, hogy egy háromdimenziós, kocka formájú színkirakóst úgy rakjanak ki, hogy mind a hat oldal egységesen különböző színű legyen, és ezt úgy lehet elérni, hogy a nagyobb kockát alkotó, különböző színű kisebb kockákból álló sorokat a tengelyük mentén függőlegesen és vízszintesen addig forgatják, amíg a kocka

minden oldalán mind a kilenc négyzet ugyanolyan színű nem lesz.

A vitatott védjegy alapvető jellemzőinek funkcionalitására irányuló elemzést illetően a Törvényszék az EUIPO-hoz hasonlóan úgy véli, hogy a kocka oldalait vízszintesen és függőlegesen keresztező és azokat háromszor három sorban kilenc darab, egyforma méretű kockára felosztó fekete vonalak alkotta alapvető jellemző szükséges a célzott műszaki hatás eléréséhez.

Miért döntött így a Törvényszék?

Ezek a fekete vonalak ugyanis a különböző kis kockák közötti fizikai elhatárolást ábrázolják, amelyek lehetővé teszik a játékos számára, hogy minden egyes, kis kockából álló sort egymástól függetlenül elfordítson ahhoz, hogy ezeket a kis kockákat a kívánt színkombinációban csoportosítani tudja a kocka hat oldalán. Ez a fizikai elhatárolás szükséges ahhoz, hogy a kocka közepén elhelyezett mechanizmusnak köszönhetően a kis kockákból álló sorokat függőlegesen és vízszintesen is el lehessen forgatni. Ilyen fizikai elhatárolás nélkül a kocka csak egy tömör tömb lenne, és nem lenne olyan önálló eleme, amelyet külön lehetne mozgatni.

A kocka egészének formája alkotta alapvető jellemzővel kapcsolatban a Törvényszék az EUIPO-val egyezően úgy ítéli meg, hogy a kockaforma nem választható el egyrészt a kocka minden oldalán látható, egymást metsző és az az oldalakat háromszor három sorban kilenc darab, egyforma méretű kockára felosztó fekete vonalakból álló, rácsos szerkezettől, másrészt pedig a szóban forgó konkrét áru azon funkciójától, hogy a kis kockákból álló sorokat vízszintesen és függőlegesen el lehet forgatni. Ezekre a tényezőkre tekintettel ugyanis az áru formája csakis kocka, azaz szabályos hexaéder lehet.

Ilyen körülmények között a Törvényszék megállapítja, hogy bár a kocka hat oldalán látható színek különbözősége nem tekinthető a vitatott védjegy alapvető jellemzőjének, a védjegy mindkét, az EUIPO által helyesen alapvetőnek minősített jellemzője szükséges a szóban forgó kockaformával ábrázolt áru által elérni kívánt műszaki hatás eléréséhez, és

ezért ezt a kockaformát nem lehetett volna európai uniós védjegyként lajstromozni.

Következésképpen a Törvényszék helyben hagyja a megtámadott határozatot és elutasítja a Rubik’s Brand keresetét – zárul a Törvényszék közleménye.