Csalódottan fogadták a megállapodást

Boris Johnson kormányfő formálisan is kezdeményezte a Brexit-határidő elhalasztását, miután az alsóház szombaton úgy döntött: előbb az új kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításához szükséges törvényeket kell elfogadni, csak utána szavaznak magáról az egyezségről. A képviselők ezzel megakadályozták, hogy időhiány miatt az Egyesült Királyság „véletlenül” megegyezés nélkül kizuhanjon az Európai Unióból október 31-én. A kormány azonban nem akar halasztást, ezért ma ismét megpróbálja jóváhagyásra az alsóház elé terjeszteni az egyezményt.

Az újabb parlamenti kudarc után Johnson telefonon beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, aki konzultálni fog a fejleményekről a tagállamok vezetőivel. Brüsszeli források szerint azonban az EU nem siet majd a válasszal, megvárják, mi történik az alsóházban, hiszen nagyrészt ettől függ az is, milyen hosszú legyen a haladék, amelyet egy újabb csúcstalálkozón kell jóváhagyni.

Bár az új kilépési megállapodást csak a múlt héten kötötték meg, hasonló forgatókönyvre is készültek számítások, így nagyjából lehet tudni, hogy milyen hatásai lehetnek a brit gazdaságra. A kormány saját tavalyi becslései szerint egy korlátozott szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val 6,7 százalékot farag le a következő 15 évben a várható GDP-növekedésből, ami 130 milliárd font kiesését jelenti. Személyekre lebontva: minden brit átlagosan 2250 fonttal lesz szegényebb 2034-re – emlékeztetett a The Guardian. A Theresa May által tárgyalt megállapodás, amely a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatot tűzte ki célul az EU-val, 15 év alatt csupán 2,1 százalékos veszteséggel járt volna ahhoz képest, mintha az Egyesült Királyság a blokk tagja marad. Nem elégedettek a megállapodással a gazdasági szereplők sem.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja