Hollandiában a legjobb nyugdíjasnak lenni

A hétfőn közzétett kimutatás szerint a Benelux és a skandináv ország is A, azaz az elérhető legjobb minősítést kapta meg a nyugdíjazáskor nyújtott pénzügyi biztonság szintjéért. A B plusz besorolás a harmadik helyet érte Ausztráliának. Az első tízben – ahogy várható volt –, ott van Finnország, Svédország, Norvégia, Szingapúr, Új-Zéland, Kanada és Chile – egységesen B mínusz minősítéssel. Hollandia nyugdíjrendszere évek óta szerepel a topban. A többpilléres, az állam, a munkaadók és az öngondoskodás hármasából összeálló rendszer sajátossága, hogy a nyugdíjba nemcsak az egyén, de a házastárs jövedelme is beleszámítódik. A korhatár 65 év, bár a tervek szerint ezt felemelik 67-re.

Szintén 65 év a nyugdíjkorhatár a lista második helyén álló dán rendszerben, ahol a hollandhoz hasonló szisztéma működik, azzal a különbséggel, hogy kétszintű: az állami, kötelező munkáltatói és az önkéntes nyugdíjrendszer pilléreiből áll össze. 2027-re a tervek szerint fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Dániában is. Mindkét ország azért jár el így, hogy felkészítse a nyugdíjrendszert a társadalom elöregedésére. Az indexben C plusz besorolást kapott az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is, ami a 14. és a 16. helyre volt elegendő. A Melbourne Mercer Global megállapításai szerint a nyugdíjminimum emelésével mindkét ország javíthat mostani pozícióján.

D besorolást kapott, és a 31. helyen áll Japán, az ázsiai országban átlagosan 65 éves korukban mennek nyugdíjba az emberek, azonban a kormányzati törekvések arra irányulnak, hogy 70 fölött is lehessen munkát vállalni. A szigetországban a demográfiai becslések arra engednek következtetni, hogy 2025-re a lakosság egyharmada idősebb lesz 65 évesnél, 2060-ra pedig több tízmillióval csökken Japán lakosainak száma.

A társadalmak elöregedése globális probléma, egy ENSZ-jelentés szerint több mint hárommillió százévesnél idősebb ember él majd a földön 2050-re, a 60 év felettiek száma az évszázad közepére pedig elérheti a kétmilliárdot. A szervezet megállapításai között szerepel az is, hogy akkorra a nyugdíjasok aránya eléri a munkaképes réteg 53 százalékát, tehát két aktív kereső fog eltartani egy nyugdíjast.

A nyugdíjrendszerek világszerte hasonló nehézségekkel néznek szembe a jövőben. A társadalom elöregszik, ugyanakkor a várható élettartam drasztikusan nő a következő évtizedekben

– írja David Knox, a jelentés szerzője.

Ez nagy terhet ró a kormányzatokra, a döntéshozóknak akár az egész rendszert újra kell gondolniuk. A Melbourne Mercer Global a vagyonhatást mérve arra jutott, hogy ha az embereknek magasabb a nyugdíjuk, akkor a gazdasági biztonságérzet következtében többet is költenek.

A Melbourne Mercer Global harminchét országot vizsgál évről évre negyven különböző szempont szerint. Ezek között szerepel a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjak vásárlóereje és az is, hogy mennyire tartják megbízhatónak a rendszert a nyugdíjaskor előtt az adott ország lakói.