Brexit: szombaton dönt a londoni parlament a megállapodásról

A brit kormány már a megállapodás létrejöttének csütörtöki bejelentése előtt kezdeményezte, hogy a parlament szombaton rendkívüli ülésnapot tartson. Az indítványt az alsóházi képviselők csütörtök este megszavazták.

A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.

Ha a parlament szombaton elfogadja az új Brexit-megállapodást, az Egyesült Királyság elvileg október 31-én brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor rendezett módon távozhat az Európai Unióból.

Ennek azonban november 1-től nem sok észlelhető jele lenne a kétoldalú kapcsolatokban, mivel megállapodásos Brexit esetén életbe lépne egy átmeneti időszak, amely a jelenlegi tervek szerint 2020. december 31-ig tart, és ennek időtartama alatt jórészt az eddigi szabályrendszer marad érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyrendszerében.

Aláírták az új megállapodást az Egyesült Királyság kiválásának feltételeiről

Aláírták az új megállapodást az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján csütörtökön Brüsszelben.

Ha szombaton nem sikerül elfogadtatni a kilépés feltételrendszeréről kötött megállapodást, érvénybe lép az a törvény, amely tiltja a megállapodás nélküli Brexitet és előírja a kormánynak a kilépés halasztásának kezdeményezését.

A londoni alsóház – a kormányzó Konzervatív Párt 21, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával – a múlt hónap elején fogadta el ezt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet. A jogszabály kimondja, hogy ha október 19-ig, vagyis a szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá valamely új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A törvény még azt is előre meghatározza, hogy a brit kormányfőnek milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.

A kilépés további – immár harmadik – halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Stephen Barclay brit Brexit-ügyi miniszter az alsóház Brexit-ügyi bizottságának e héten tartott meghallgatásán kijelentette: ha szombatig nincs olyan megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, amelyet a parlament is jóváhagyott, akkor Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek.

A pénteki állapot alapján egyelőre nincs meg a héten elért Brexit-megállapodás alsóházi elfogadásához szükséges minimális többség.

Ennek elsődleges oka, hogy a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi szavazataira a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – jelenleg mereven elveti a megállapodást. A párt szerint ugyanis az egyezmény Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi és kereskedelmi viszonyrendszerben hagyja az EU-val, és ez kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos integritását.

Johnsonnak minimum 320 szavazatot kellene összeszednie a Brexit-megállapodás elfogadásához, mivel az alsóháznak 639 szavazásra jogosult tagja van.

A brit parlament választott alsó kamarája elméletileg 650 tagú, de a házelnök és három helyettese hagyományszerűen nem vesz rész a szavazásokban, a legnagyobb észak-írországi katolikus britellenes párt, a Sinn Féin pedig nem foglalta el a neki járó hét képviselői helyet, mivel nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.

A DUP-nak – amely egy korábbi megállapodás alapján eseti külső támogatást nyújt a Konzervatív Pártnak – tíz képviselője van az alsóházban, de ha a szombati szavazásig őket sikerülne is megnyerni a Brexit-megállapodás támogatásának, még az sem lenne elégséges a minimálisan szükséges 320 szavazat eléréséhez. A Konzervatív Párt frakciója ugyanis – a kizárt képviselőket levonva az eredeti létszámból – jelenleg 288 tagú.

Johnson ebben a helyzetben csak úgy tudja elfogadtatni a Brexit-megállapodást, ha a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiból is megnyer egyes Brexit-párti képviselőket az egyezmény támogatásának – a Downing Streetről kiszivárgó értesülések szerint a kormány ezen folyamatosan dolgozik -, illetve ha a kizárt egykori tory frakciótagok közül is többen megszavazzák a megállapodást, abban bízva, hogy ennek fejében visszaveszik őket a konzervatív frakcióba, és a párt színeiben indulhatnak a következő parlamenti választáson.

A két másik nagyobb ellenzéki erő, a Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) mereven elveti a kilépési megállapodást, sőt a Brexitet is, és a további brit EU-tagság mellett kampányol.