BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Véget ért a szavazás

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és nemzetiségi képviselők választása. A polgármester-választások eredményei lesznek meg a leghamarabb. Fél 7-ig a szavazásra jogosultak 47,2 százaléka járult az urnákhoz.

A választópolgárok reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat. A 10 278 szavazókört este 7 órakor be kellett zárni. Abban az esetben, ha este 7 órakor még sorban álltak választópolgárok a szavazáshoz, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.

Részvételi arány, 18.30: 47,2 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 47,2 százaléka (3 787 857 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 49,19 százaléka, 672 881 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 53,82 százalék, ami 112 351 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 40,79 százalék, 176 704 szavazó.

A korábbi önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, 18.30-kor nem volt adatközlés.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok hozzálátnak a voksok szétválogatásához, összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is). Csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

A 10 278 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

Minden, amit a választásról érdemes tudni

A választópolgárok két vagy három szavazólapon adhatták le szavazataikat.

A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat – valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani róluk.

A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba kell zárni, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, és azokat majd a helyi vagy a területi választási irodába szállítják, attól függően, hogy tartottak-e települési nemzetiségi választást. A nemzetiségi szavazatokat ott számolják össze.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Nemzeti Választási Bizottság a héten kiadott iránymutatásában úgy foglalt állást, hogy amennyiben a zöld borítékba véletlenül belekerülnek a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjai, úgy azokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

Így számolják a szavazatokat

A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, ezekből kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), képviselő-testületi és – a megyei jogú városok kivételével – a megyei közgyűlési szavazólapot.

A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli őket, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve – az egyéni listás választás kivételével – több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listás választást tartottak, érvényesen szavazni annyi jelöltre lehetett, ahány tagja van a képviselő-testületnek.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, és azonnal továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A polgármester-választások eredményei lesznek meg a leghamarabb

A főpolgármester- és polgármester-választások szavazólapjait számolják össze először a szavazatszámláló bizottságok vasárnap.

A szavazatszámláló bizottságoknak kiadott kézikönyv szerint a szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságoknak először a polgármester-választás szavazólapjait kell összeszámolniuk, a fővárosban pedig a főpolgármester-választásét. Ezután következnek a képviselő-testületek szavazólapjai, végül pedig a megyei listás szavazólapok.

A vasárnapi választásra 29 ezren jelentkeztek át a bejelentett tartózkodási helyükre, hogy ott szavazhassanak. Az átjelentkezés feltételei jóval szigorúbbak, mint az országgyűlési választásnál. Az önkormányzati voksolásra ugyanis csak az jelentkezhet át más magyarországi településre, aki a választás kiírása előtt legalább egy hónappal létesített az adott településen tartózkodási helyet.

Az országgyűlési és európai parlamenti szavazáson az átjelentkezők választókerületenként, illetve településenként egy-egy kijelölt szavazókörben adhatták le voksukat, az önkormányzati választáson azonban az átjelentkezők az átjelentkezés helye szerinti szavazókörben voksolhattak. A Nemzeti Választási Iroda ezért előzetesen azt közölte, nem valószínű, hogy az átjelentkezéssel szavazók miatt jelentős sorban állások lennének vasárnap, azokban a szavazókörökben azonban, ahol sok lesz a nemzetiségi szavazó, lassabban mehet a szavazás, és sok időt vehet el a szavazólapok szétválogatása, így később kezdődhet meg az eredmények közlése is.

A szavazókörök – miként a többi választás esetében is – este 7 órakor zártak. A tapasztalatok szerint a kistelepülésekről gyorsabban érkeznek meg az eredmények, az önkormányzati választás végeredménye hétfő hajnalra várható.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.

A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás vagy a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

A megyei önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a megyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás eredményét.

A Fővárosi Választási Bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.