BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre jobban figyel a magyar, hogy mire keni a vajat

Az egészségesebb életmód iránti igény egyre nő a hazai lakosság körében, ami kihatással van a pékáruk vásárlására is.

Az egészségesebb életmód iránti igény egyre nő a hazai lakosság körében, ami kihatással van a pékáruk vásárlására is. El lehet mondani, hogy ezen a területen a kovásszal készült termékek új reneszánszukat élik, és egyre többen nyitottak a természetes alapanyagokból, adalékmentesen sütött kenyerekre, zsemlékre, kiflikre – mondta a szektort érintő tendenciákra a JÓkenyér és a Pulzus idén októberben készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatása, amiből kiderül az is, hogy a válaszadók többsége (55 százalék) szerint a hagyományos eljárásokkal készült pékáruk mindenképpen jobb közérzetet biztosítanak.

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) saját bevallása szerint alapvetően egészségesen táplálkozik, és az is biztató, hogy a további 23 százaléka a válaszadóknak változtatni szeretne a jelenlegi szokásain, és el akar mozdulni az egészségesebb ételek irányába.

Csupán 6 százalék mondta azt, hogy eddig sem, és ezután sem törődik igazán azzal, hogy mit fogyaszt az asztalnál.

Arra a kérdésre, hogy mitől lesz igazán egészségesebb az étrendünk eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a kutatásba bevont emberek. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy

a többség (80 százalék) a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását tartja a legfontosabbnak, ugyanakkor hasonlóan sokan (65 és 63 százalék) tették le a voksukat a rosttartalmú élelmiszerek,

illetve a kevesebb mesterségeses anyagot tartalmazó ételek étrenden belüli jelentősége mellett. Ennek a megközelítésnek köszönhetően az adalékmentesség, a természetes alapanyagok és a hagyományos eljárással készülő pékáruk is egyre inkább felértékelődnek a magyar vásárlók körében – derül ki a JÓkenyér és a Pulzus friss felméréséből.

A válaszadók több mint fele szerint az adalékmentes kenyerek, zsömlék, kiflik fogyasztása mellett szól az, hogy azok testbarátnak minősülnek, természetes anyagokat tartalmaznak, jobb lesz tőle a közérzetünk, illetve az is, hogy jó minőségűek. A megkérdezettek közel egyharmada szerint pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy ezeket a termékeket a gyerekek is bátran ehetik. A kutatás rávilágít viszont arra is, hogy még akadnak olyanok, akik az adalékmentességet úgy értelmezik, mint a pékek furfangját, hogy így drágábban adhassák el a termékeiket, vagy egyszerűen csak jó marketingfogásként használják a vásárlók megszólításakor.

„Örömteli előrelépést jeleznek a kutatás eredményei, mert ezek arra engednek következtetni, hogy most már a 18-65 év közti vásárlók az eddigieknél jobban figyelnek arra, hogy mit tesznek a kosarukba.

Érdeklődnek a pékáruk összetevői iránt, alaposabban szemügyre veszik a friss kenyerek állagát, a csomagolt termékeken átböngészik az összetevők listáját, amelyek mindig csökkenő sorrendben szerepelnek a címkén” – mondta Antal Emese, dietetikus, szociológus.

Fotó: AFP

Hozzátette mindenképpen eljött az ideje annak, hogy a megszokások, a berögzült tradíciók helyett rászoktassuk magunkat azokra a pékárukra, amelyek az egészségünk megtartásához hozzájárulnak. Ennek megfelelően a fehér helyett érdemes a teljes kiőrlésű kenyeret választani, ami sokszor pénzügyi szempontból is kifizetődőbb, mert a nagy rosttartalmú kenyér jobban laktat, kevesebb is elég belőle, mint a búzakenyérből.

A JÓkenyér és a Pulzus kutatása rámutat arra is, hogy a válaszadók 42 százaléka szerint a jó kenyérnek nincs mellékzamata, és semleges az íze.

Jóval kisebb a sós (16 százalék), a savanykás (3 százalék), vagy az édes (2 százalék) kenyeret preferálók aránya, de az is látszik, hogy az egyedi ízek iránt (17 százalék) is sok hazai vásárló érdeklődik.

A válaszadók elég egyértelműen visszajeleztek a kutatásban arra, hogy természetes, adalékmentes kenyerek, pékáruk fogyasztása fontos a számukra. Ezt mutatja a körükben a kovásszal készült termékek privilegizálása. A megkérdezettek 64 százaléka számára igen is lényeges, hogy az asztalukra kerülő kenyér, zsemle, vagy kifli természetes anyagokból – mint a kovász – és eljárással, utóbbi esetében lehetőleg hosszú érleléssel készüljön el. Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa és pékmestereszerint a kutatás eredményei arra is felhívja a figyelmet, hogy a pékeknek van még bőven tennivalójuk az ismeretterjesztés terén.

„A csomagolt pékáruk megítélése még elég vegyes a vásárlók körében. Csupán a válaszadók alig több mint egyharmada gondolja azt, hogy a csomagolt kenyér is lehet ugyanolyan jó, mint a polcról, frissen elvehető kenyérfélék.

A megkérdezettek 55 százaléka pedig még nem igazán tesz különbséget a gyártók, a márkák, vagy a termékek közt és azt gondolja, hogy a műanyag zacskós kenyerek tele vannak tartósítószerrel, illetve védőgázzal őrzik meg állagukat. Holott a csomagolt kenyerek egyik előnye, hogy szerepel rajtuk, hogy miből készültek.

Ezeket érdemes végigolvasni és mindig az összetétel alapján dönteni, mert széles a paletta, így vannak adalékmentes csomagolt kenyerek is a piacon” – hangsúlyozta a JóKenyér pékmestere, aki kiemelte azt is, hogy náluk minden pékáru adalékmentes és hagyományos eljárással készül.

Pozitív fejlemény viszont az, hogy a kutatásba bevont emberek alapvetően nyitottak az egészségesebb életmód, illetve az egészséges pékárukról szóló tájékoztatások iránt.

A válaszaikból az derül ki, hogy döntően (70 százalék felett)

  • a híroldalakat,
  • a magazinokat
  • és más médiumokat,
  • illetve az interneten fellelhető tartalmakat
  • átböngészve szoktak utánajárni az ezen a területen őket érdeklő témáknak. Ugyanakkor a táplálkozástudományi állásfoglalások, illetve a pékboltok alkalmazottainak a felvilágosításai is egyre nagyobb szerephez jutnak náluk az egészséges péktermékekkel kapcsolatos információszerzésben.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.