Várhelyi Olivér: Nem kell választani a nemzeti és az európai uniós érdekek között

Nem kell választani a nemzeti és az európai uniós érdekek között, a közös jóért kell dolgozni, miután a végső cél egy erős és sikeres közösség megteremtése

– jelentette ki csütörtöki európai parlamenti meghallgatásán az uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér.

A külügyi szakbizottság brüsszeli ülésén a magyar jelölt elmondta, hogy bővítési és szomszédságpolitikai biztosként híd szerepet kívánna betölteni a legfőbb uniós intézmények, illetve a környező országok között.

Hangsúlyozta, hogy

az EU számára stratégiai fontossággal bír szomszédjainak helyzete, fontos cél egyebek mellett a szomszédos térségek stabilitásának, biztonságának és jólétének biztosítása, a fejlettségbeli különbségek mérséklése.

Hozzátette, eltérő célokra és megközelítésekre van szükség a különböző partnerországok esetén, nem lehet egységes sémát alkalmazni.

Minél hamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, az Európai Unió hitelessége forog kockán, a feltételeket teljesítő államok előtt meg kell nyitni az integráció útját

– mondta Várhelyi.

A bővítési és szomszédságpolitikai biztos posztjára jelölt magyar diplomata elmondta, az EU-nak fel kell készülnie új tagországok befogadására, amennyiben azok eleget tesznek a feltételeknek, de a csatlakozási tárgyalások hatékonyságát is növelni kell.

Kiemelte, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet.

A Nyugat-Balkán integráns része Európának, a csatlakozási perspektíva fenntartása a közösségnek is érdeke, fenn kell tartani és gyorsítani kell az érintett országok haladását a reformfolyamatban, odafigyelve a jogállamiság, a demokrácia és a gazdasági fejlődés szempontjaira

– közölte.

Emellett azon véleményének adott hangot, hogy nem kell választani az Európai Unió mélyítése és szélesítése között.

A magyar EU-nagykövet után a francia Thierry Bretont és a román Adina Valeant hallgatják meg Brüsszelben a nekik szánt tárcával foglalkozó testületekben, miután kedden továbbengedte őket az EP jogi bizottsága.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a bővítési és szomszédságpolitikai tárcát szánja a magyar diplomatának.

Az ülésen a jelölteknek bizonyítaniuk kell rátermettségüket és szakmai felkészültségüket.

Alkalmasságukat háromórás kérdezz-felelek során próbálják felmérni. Az érintettek 15 perces bevezetőjét 25 kérdés követi a képviselők részéről.

A biztosjelöltek már előzetesen, írásban is kaptak kérdéseket a képviselőktől, amelyek egyfelől általános kompetenciájukra, európai elkötelezettségükre, valamint személyi függetlenségükre, másfelől a nekik szánt portfólióra vonatkoztak.

Az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatják az érintettek kinevezését, akik ennek hiányában további kérdéseket kapnak írásban.

Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely – ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség – végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket titkos szavazáson. Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.