Meglágyult Kína és Oroszország szíve

Oroszország és Kína közösen kidolgozott határozattervezetében azt javasolja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy enyhítse az Észak-Korea elleni szankciókat; az Egyesült Államok ezt ellenzi, mert szerinte ennek még nem jött el az ideje.

A New Yorkban helyi idő szerint hétfőn bemutatott határozattervezet a párbeszéd folytatására bátorítja Washingtont és Phenjant, illetve a feszültség csökkentése érdekében javasolja még a hatoldalú párbeszéd felújítását

részvételével.

A dokumentum szerint a korlátozó intézkedéseket olyan mértékben kell alkalmazni, amilyen mértékben Észak-Korea hajtja végre a BT határozatait. Oroszország és Kína javasolja a külföldön dolgozó észak-koreai vendégmunkásokra vonatkozó tilalom feloldását. Javasolja továbbá az atomprogramban és rakétaprogramban nem felhasználható, infrastrukturális beruházásokhoz szükséges ipari berendezések és közlekedési eszközök bevitelére vonatozó korlátozások eltörlését.

A dokumentumban fémipari termékek, sínek, talpfák, tetőszerkezetek és ablakok gyártásához szükséges berendezések, markológépek, buldózerek és földgyaluk is szerepelnek, de vonatkozna a határozat kazánok, hűtőszekrények, bojlerek, mikrohullámú sütők, 1500 wattosnál nem nagyobb teljesítményű porszívók és biciklik bevitelére is.

Egyelőre nem tudni, hogy a BT mikor tűzi napirendjére az orosz-kínai határozattervezet, de a nyilatkozatokból ítélve a vétójoggal rendelkező Egyesült Államok nem ért vele egyet. Az amerikai külügyminisztérium egyik névtelenül nyilatkozó illetékese azt mondta, hogy nincs itt az ideje még a szankciók enyhítésének, Észak-Korea ugyanis további provokációkkal fenyegetőzik, nem hajlandó tárgyalni az atommentesítésről, és folytatja a tömegpusztító fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztését.

Az ENSZ BT december 11-én rendkívüli ülésén a Koreai-félszigeten fokozódó feszültségről vitáztak a tagállamok, de közös nyilatkozatot nem tudtak elfogadni. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt hangoztatta, hogy Észak-Korea fegyvermentesítését nem szankciókkal, hanem a bizalom építésével lehet elérni. A szankciók szerinte nem helyettesítik a diplomáciát, és Phenjannal nem lehet megállapodni nem kínálva cserében semmit.

Az észak-koreai nukleáris leszerelésről folyó tárgyalások azóta nem haladtak előre, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök februári találkozója eredménytelenül zárult. Kim, aki tavaly egyoldalúan függesztette fel a kísérleti atomrobbantásokat és a rakétakísérleteket, nem zárta ki, hogy Észak-Korea „új útra” lép, ha az Egyesült Államok nem hagy fel a Phenjan elleni szankciókkal és nyomással. Észak-Korea május óta 13 alkalommal végzett kísérleteket ballisztikus és tüzérségi rakétákkal, hogy nyomást gyakoroljon Washingtonra, és kilátásba helyzete a kísérleti atomrobbantásokra és a hosszú távú rakétatesztekre elrendelt moratórium visszavonását, ha az Egyesült Államok az év végéig nem tesz lényeges engedményeket.