A Bor környékén található mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi területet átvizsgálva a szakértők megállapították, hogy a már korábban felhalmozott bányászati hulladékból 90 ezer tonna réz és majdnem 4 tonna arany nyerhető ki. Szakértők nyilatkozata szerint
a legújabb technológiák segítségével megvalósítható lenne a mintegy 720 millió dollárt érő réz és arany kinyerése. Bor környékén már több mint száz éve bányásznak rezet és nemesfémeket, az első bányát a pancsovai születésű Weifert György alapította.
Állítólag a bori Bányászati és Kohászati Intézet és a japán Akita Egyetem szakemberei által végzett kutatás után derültek ki ezek az adatok. Öt évvel ezelőtt a szerb és a japán kormány, a bori intézet és az Akita Egyetem megállapodása alapján kezdődött el a vizsgálat. Az ötmillió dolláros projekt a bányászati kitermelésben közvetlenül érintett területek vizsgálatát célozta.
A kutatásban a japán fél két műholdat is bevetett. A vizsgálatokból és az elemzésekből kiderült, hogy a bányászati hulladékban, a nemesfémek világpiaci árán számítva, mintegy 720 millió dollárt érő réz és arany kallódik. A projekt következő fázisa a megfelelő technológia felkutatása, eredményeként pedig a bányászati hulladékból kinyerhetnék a rezet, az aranyat és némi ezüstöt is. A szerbiai szakemberek már részt is vettek egy Japánban megtartott többhetes képzésen, és a japán fél 1,5 millió dollár értékben felszerelést is biztosított a projekt megvalósításához. Nehéz megítélni, hogy valójában ki járt igazán jól a bánya tavalyi privatizációjával.
Egy évvel ezelőtt, 2018. december 18-án írták alá hivatalosan is azt az okmányt, amellyel a kínai Zijin Mining csoport lett a Bori rézbánya többségi tulajdonosa 63 százalékos részesedéssel.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.