Stopot mutatna az egészségügy potyautasainak az új TB-törvény

Csak az elmúlt kilenc hónap alatt – 2019. január 1. és 2019. szeptember 27. között – mintegy 75 ezer ún. „piros lámpás” adózót szűrt ki az adóhivatal, vagyis 75 ezren próbáltak meg jogosulatlanul igénybe venni valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatást – adta hírül közleményében a Pénzügyminisztérium.

Az adóhivatali vizsgálat során kiderült, hogy az érintettek összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg.

A társadalombiztosítási törvény-tervezet egyik célja az, hogy a potyautasokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel – a költségvetés mellett – a közterheket tisztességesen megfizető adófizetőket is károsítják, automatikusan kiszűrje a rendszer.

Aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, így senki nem szorul ki az ellátásból.

A biztosítottakat (pl. munkaviszonyban állók, egyéni és társas vállalkozók, közszolgálatban dolgozók) ez a változás egyáltalán nem érinti, ők a biztosítási jogviszonyuk fennállta okán jogosultak egészségügyi ellátásra. Azokat sem érinti, akik után a központi költségvetés fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot (pl. gyed-en, gyes-en lévő szülő, diák, hallgató, nyugdíjas, szociálisan rászorult személy).

A változások értelemszerűen a sürgősségi ellátást sem érintik.

Az egészségügyről szóló törvény szerint minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet.

Azaz ellátás nélkül senki nem maradhat Magyarországon.

A változás tehát mindössze abban áll, hogy aki jelenleg is csak az egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében lenne jogosult az egészségügyi ellátásra, az ne kerülhesse ki a fizetési kötelezettségét. Önhibáján kívül senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe, tekintettel arra, hogy a NEAK jelzését követően a NAV jelenleg is megkeresi az érintett magánszemélyt, és ezzel együtt alaposan megvizsgálja azt, hogy fennáll-e az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

A külföldön dolgozók esetében sem hoz változást az új törvény, hiszen főszabály szerint továbbra is mindenki ott jogosult ellátásra, ahol az adót, illetve a járulékot megfizeti.

A társadalombiztosítási törvényjavaslat a Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik lényeges, adóegyszerűsítő pontját valósítja meg. A jelentőségét pedig nemcsak az a kormányzati cél adja, hogy az adófajták számát harmadával csökkenti a kormány a ciklus végéig, hanem sokkal inkább az, hogy bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók komoly összegeket és időt takaríthatnak meg.

A társadalombiztosítási törvényjavaslatot jövő héten fogadhatja el az Országgyűlés.

A tervezet 2020 július 1-én léphet hatályba, vagyis egyrészt kellő időt hagy a felkészülésre, másrészt könnyebbséget is jelent, hiszen a TAJ szám csak abban az esetben válik automatikusan érvénytelenné a módosítás alapján, ha valaki július 1-től számítottan halmoz fel három havi egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást.

Kiszűrnék az egészségügy potyautasait

Az új társadalombiztosítási (tb) törvény egyik célja az, hogy a potyautasokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel (a költségvetés mellett) a közterheket tisztességesen megfizető adófizetőket károsítják, automatikusan és gyakorlatilag azonnal kiszűrje a rendszer – közölte a Világgazdaság megkeresésére a Pénzügyminisztérium (PM).