A Brexit miatt módosulnak az uniós döntéshozatal erőviszonyai is

Az Egyesült Királyság pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor kilép az Európai Unióból.

73 parlamenti helyet kell szétosztani

A brit képviselők távozását követően megüresedő 73 parlamenti hely közül 27 mandátumot osztanak el 14 tagállam között. A megüresedő parlamenti helyeket a népesség arányához viszonyítva kevesebb képviselővel rendelkező 14 tagállam kapja. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország, Észtország, Lengyelország és Románia 1-1 további képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Boris Johnson aláírta a kilépési megállapodást

Az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után lép ki az Európai Unióból.

A fennmaradó 46 parlamenti mandátumot az Európai Unióhoz később csatlakozó országok számára tartják fenn. Az újonnan érkező képviselőket EP-be küldő tíz tagállamban – Franciaországban, Olaszországban, Írországban, Svédországban, Finnországban, Szlovákiában, Horvátországban, Észtországban, Lengyelországban és Romániában – a 2019-es európai parlamenti választások alkalmával már megválasztották. Spanyolország, Hollandia, Ausztria és Dánia esetében a tavalyi választásokon lista készült azokkal a lehetséges képviselőkről, akiket a tagállam a brit kilépést követpen küld az EP-be. Hivatalos kinevezésükre február elseje után kerülhet sor. Egyik országban sem kell választást tartani az EP létszámának változása miatt.

A brit képviselők távozása jelentős hatással lesz az EP frakcióinak összetételére is. Mindössze két frakció nyer további helyeket. Egyik az Európai Néppárt (EPP), amelynek létszáma 182-ről 187 főre emelkedik.

A néppárt mellett az Igazság és Demokrácia (ID) pártcsoport létszáma 73-ról 76-ra gyarapszik.

Minden egyéb pártcsoport veszít a brit kilépéssel. A függetlenek között helyet foglaló, Brexitet szorgalmazó brit Brexit Párt távozásával 26 fővel csökken a független képviselők létszáma. Szombattól mindössze 27, egyetlen pártcsoporthoz sem tartozó képviselő foglal majd helyet az Európai Parlamentben.

A szociáldemokrata frakció, az EP második legnagyobb frakciójának létszáma a jelenlegi 154 főről 148-ra csökken. Az Újítsuk meg Európát nevű képviselőcsoport 108 helyett 97 EP-képviselővel számolhat. A Zöldek képviselőinek száma 74 főről 67-re csökken. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakció 62 fős lesz a korábbi 65 helyett. Az Egyesült Baloldal egy mandátumtól búcsúzik.

Noha az Egyesült Királyság az uniós tagállamokat tömörítő tanács által az elmúlt két évtizedben elfogadott intézkedések túlnyomó többségét támogatta, a legtöbb vétót a szigetország emelte.

Ebben szövetségesei főként Svédország, Hollandia és Dánia volt. Ezen országoknak februártól új partnereket kell keresniük úgy, hogy a lakosságarány szempontjából is képesek legyenek megfelelő többséget vagy blokkoló kisebbséget alkotni. A blokkoló kisebbségnek legalább a tanács négy, az unió népességének több mint 35 százalékát képviselő tagállamából kell állnia, mert a tanácsban alkalmazott, súlyozott szavazásnál ennyien kellenek egy javaslat megszavazásának megakadályozásához.

A minősített többséghez 15 tagállam is elég lesz

A brit kilépés érezhető változást a tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód, a minősített többséggel történő szavazás esetén okoz. Minősített többséghez a tagállamok 55 százaléka – jelenleg a 28 tagállamból 16 – a javaslat melletti szavazata szükséges, a javaslatot támogató tagállamoknak pedig az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük. A brit kilépést követően 15 tagállam is elegendő lesz egy döntés támogatásához. A jelenleg érvényes uniós szerződés rendelkezései azonban nem engednek ennél alacsonyabb arányt. Az igen szavazatokhoz szükséges népességarányt az is befolyásolja majd, hogy szombattól az EU mintegy 512 milliós lakossága közel 65 millióval csökkenni fog.

Franciaországnak és Németországnak lakosságszáma alapján elméletileg több lehetősége lesz a döntéshozatal támogatására vagy blokkolására. Noha Franciaország hagyományosan ritkán szavaz egy javaslat ellen, alkupozíciója erősödhet a blokkoló kisebbség kialakítása érdekében. Ugyanez a helyzet Németország és a vele szövetségesre lépő kisebb országok esetében is.

Az Egyesült Királyság megtartaná a képzett szakembereket

Gyorsított eljárással kaphatnak brit vízumot a magasan képzett külföldi szakemberek.