Átlagban négy és fél órát zsibbadunk a tévé előtt

2019-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 39 percet töltött a tévékészülékek előtt, 1 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban – közölte a Nielsen.

Az egy főre jutó napi reklámnézési idő 34 perc volt, melynek során egy személy átlagosan 133 reklámfilmet látott.

2019-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 39 percet töltött a tévékészülékek előtt, 1 perccel kevesebbet, mint az előző évben.

Szintén 1 perccel csökkent a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje is 2018-hoz képest, és így 2 óra 55 percet töltöttek a képernyők előtt.

A 18-49 évesek naponta 3 óra 29 percet tévéztek, ami 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban, míg az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 33 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 4 perccel több, mint az előző évben.

A teljes népesség és a 18 év feletti felnőtt lakosság tévénézési idejét 4 perccel egészítette ki az időeltolásos tévénézés. A 4-17 évesek körében ez az idő 3 perc volt, ami a tévénézésükhöz képest 1,8 százalékot jelent.

A csatornatípusok szerint 2019-ben az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 41,4 százalék volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozat csatornák” további 8,7 százalékkal járultak hozzá.

A filmcsatornák 10,4 százalékban, a hírcsatornák pedig 7,5 százalékban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő (6,1 százalék), életmód (3,1 százalék), sport- (4,2 százalék), gyerek- (6,3 százalék) és zenecsatornák (2,1 százalék), valamint a DVD/videó/videójáték illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória.

Az otthoni internet-használat szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy az otthon internetezők egyre nagyobb arányban vannak jelen a tévé közönségében (67,9 százalék), mely összefügghet az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások számának növekedésével is.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,4 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 5,9 millióan láttak legalább egy hirdetést.

Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 34 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő több mint 12 százaléka volt. Egy átlagos néző naponta 133 reklámfilmmel találkozott tévénézés közben.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma.

A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2019-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 38 275 reklámfilmet sugároztak, a megjelent tévéreklámok együttes száma majdnem elérte a 14 milliót: összesen 13 970 355 hirdetés került képernyőre az év során, amely 17 százalékkal több mint 2018-ban, és kétszer annyi, mint öt évvel korábban.

A sugárzott reklámfilmek összesített hossza 79 129 órának, azaz 10,2 évnek felelt meg. A hirdetések csaknem 60 százaléka 30 és 20 másodperce, további 20,8 százalékuk 15 másodperces volt, és egy reklámfilm átlagos hossza pedig 23 másodperc volt.

A reklámblokkok 1,4 százaléka állt csupán egyetlen szpotból, 6 százalékuk 2-5 darabot, 39 százalékuk 6-10 darabot, míg 53 százalékuk ennél is több szpotot tartalmazott. Az elmúlt esztendőben 549 hirdető 1 071 márkát hirdetett 7 387 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 6 167 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először a 2019. év során került képernyőre.

Az új hirdetések több mint egyharmada (36 százaléka) hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 1 891-szor sugároztak, de a leggyakoribb hirdetés ennél jóval többször, 30 300 alkalommal volt látható a képernyőn.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3 451 839 db), ezt követte a „Kereskedelem” (2 967 739 db) és az „Élelmiszer” (2 081 876 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 60,8 százalékát.

A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (741 668 db) volt, ezt követte az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (681 718 db), és „Megfázás, influenza elleni termékek” (664 886 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 41 százalékát fedte le