Líbia: megállapodtak a fegyverembargó betartásában

„Megállapodtunk egy átfogó tervben a továbbiakról” – mondta Merkel a kancellári hivatalban körülbelül négy órán keresztül zajló tárgyalásokat követően. „Azt mondhatom, hogy minden résztvevő nagyon konstruktívan működött együtt” – tette hozzá.

Mindnyájan egyetértünk abban, hogy be kell tartanunk a fegyverembargót, és minden eddiginél jobban kell ellenőrizni azt

– fogalmazott.

António Guterres ENSZ-főtitkár hozzátette:

a 12 ország és 4 nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével tartott tanácskozáson egyetértettek abban, hogy a 2011 óta tartó líbiai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása.

A konferencia legnagyobb eredményét ismertetve azt mondta: mind a 16 résztvevő vállalta, hogy a továbbiakban nem avatkozik be sem a konfliktusba, sem Líbia belügyeibe.

Ezt rögzítették a tanácskozás záródokumentumában is, amely szerint a résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy távol tartják magukat a líbiai fegyveres konfliktustól, nem avatkoznak bele az észak-afrikai ország ügyeibe, és felszólítják a nemzetközi közösség valamennyi tagját, hogy ugyanígy járjon el.

Azt is leszögezték, hogy megerősítik

a Líbia szuverenitása, függetlensége, területi épsége és nemzeti egysége melletti elkötelezettségüket, és közösen azt vallják, hogy csak egy belső, líbiai vezetésű politikai folyamat hozhatja el a tartós békét.

Ezért gondoskodni kell a Líbiába irányuló fegyverszállítások tilalmáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) 2011-ben hozott határozat betartásáról – áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint a konferencia résztvevői vállalják, hogy támogatják a fegyverembargó betartásának ellenőrzésére tett erőfeszítéseket, és a szárazföldi, tengeri, valamint légi útvonalak ellenőrzéséhez újabb erőforrásokat, mindenekelőtt műholdas kapacitásokat biztosítanak.

Azt is vállalják, hogy akár hírszerzési adataik cseréje révén is dokumentálják az embargó megsértésének eseteit, és következetesen érvényesítik az ENSZ BT határozatát megsértőkkel szemben kilátásba helyezett szankciókat.

A rendezés iránti elköteleződés mozgatórugóival kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a polgárháborús konfliktus és az ország stabilitásának megroppanása, valamint „a külső beavatkozások, az intézményi megosztottságok, a fegyverek tömegének ellenőrizetlen áramlása és a rablógazdálkodás továbbra is fenyegetik a világbékét és a nemzetközi biztonságot, mert melegágyat biztosítanak az illegális kereskedelemnek, fegyveres csoportoknak és terrorista szervezeteknek”.

A konferenciát a tavaly szeptemberben elindított úgynevezett berlini folyamat keretében rendezték az ENSZ és a német kormány együttműködésével. A kezdeményezés célja, hogy a líbiai polgárháború ne legyen ugyanúgy külső szereplők helyi szövetségeseinek összecsapása, mint a szíriai polgárháború. Ezért törekedtek a szervezők elsősorban arra, hogy a konferenciára meghívott országok és nemzetközi szervezetek vállalják: többé nem avatkoznak be a konfliktusba és Líbia belügyeibe, valamint gondoskodnak a fegyverembargó érvényesítéséről.

Népes delegáció

A tanácskozáson Németország és az ENSZ mellett Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Kína, a Kongói Köztársaság, Olaszország, Oroszország és Törökország, továbbá az Afrikai Unió, az Arab Liga és az Európai Unió (EU) küldöttsége vett részt.

A delegációk vezetői között volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, Emmanuel Macron francia államfő, Boris Johnson brit és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. Jelen volt Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök, a nemzetközi közösség támogatását élvező egységkormány vezetője és legfőbb ellenfele, Halífa Haftar tábornok, az ország nagy részét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője is, de ők nem tartoztak a konferencia közvetlen résztvevői közé. Angela Merkel és Heiko Maas német külügyminiszter külön-külön tárgyalt velük a kancellári hivatalban.

Eredmény, hasznos

Mike Pompeo eredményesnek nevezte a találkozót. „Kollégáimmal eredményes párbeszéd folyt, amely arra irányult, hogy politikai megoldást találjunk Líbiában. Támogatjuk Líbiát egy biztonságos jövő felépítésében, amely erőszaktól és külföldi beavatkozástól mentes” – írta Twitter-üzenetében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak azt mondta, hogy a tanácskozás „nagyon hasznos” volt, de még nem sikerült elérni, hogy „komoly és stabil párbeszéd” induljon az egymással harcoló líbiai erők között.

Giuseppe Conte aláhúzta, hogy Olaszország kész vezető szerepet vállalni a tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzésében. „Rendelkezésre állunk, hogy a fontvonalban legyünk, hiszen az elkötelezettség a béke betartásának ellenőrzésében való felelősségvállalással jár” – mondta.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében kiemelte, hogy az EU „fontos szerepet” tölt majd be a konferencia utóéletében. A tűzszünet és a fegyverembargó betartásának ellenőrzése helyben kulcsfontosságú – írta az uniós szerepvállalás lehetséges formáira utalva.

Líbia szinte összes olajmezőjén leállították a termelést a Haftarhoz hű erők

Leállították a termelést Líbia szinte összes kőolajmezőjén a Halífa Haftar tábornokhoz, az ország nagy részét uraló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetőjéhez hű erők, veszélyeztetve az észak-afrikai ország pénzügyi helyzetét, és árnyékot vetve a Berlinben vasárnap kezdődött nemzetközi békekonferenciára.

A líbiai állami olajtársaság (NOC) közölte, hogy a Haftar erői által elrendelt intézkedés nyomán

napi 800 ezer hordóval csökken a kőolajtermelés.

A NOC egy meg nem nevezett szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta: amennyiben folytatódik az olajlétesítmények blokádja, a líbiai olajtermelés napi 72 ezer hordóra fog csökkenni. Az olajtermelés napi több mint 1,2 millió hordó olajat tett ki, mielőtt Haftar erői leállították – közölte.

Haftar hívei szombaton blokád alá vontak egyebek mellett egy nagyobb olajterminált az ország keleti részén. Pénteken az általuk ellenőrzött Kelet-Líbia törzsi vezetői bejelentették, hogy lezárják az olajmezőket és terminálokat a régióban. Szerintük ugyanis az olajterminálok bevételeit a rivális, ENSZ-támogatású tripoli kormány arra használja, hogy a szövetségese, Törökország által küldött harcosokat finanszírozzon.