Luxemburg szerint a magyar civiltörvény nem összeegyeztethető az uniós joggal

A főtanácsnok indítványa szerint a 2017-ben elfogadott jogszabály sérti a tőke szabad mozgását.

Közzétette indítványát a magyar civiltörvényről az Európai Bíróság főtanácsnoka. Manuel Campos Sánchez-Bordona ebben azt írta:

a jogszabály ellentétes az uniós joggal.

A főtanácsnok azt javasolja a bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A civiltörvényt 2017 júniusában fogadta el az Országgyűlés, melynek értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni,

ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

A kormány azzal érvelt, hogy a transzparenciát erősíti, a Velencei Bizottság azonban már elfogadása előtt is bírálta a törvény szövegét.

A főtanácsnok most arra emlékeztetett: a szabad tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, melyeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok úgy véli, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, egyrészt az érintett szervezetek tekintetében, amelyek finanszírozási nehézségekkel nézhetnek szembe, és korlátozott lehet az egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása.

A főtanácsnok véleménye még nem jelent döntést, és nem köti a bíróságot sem.

Továbbá a főtanácsnok szerint a vitatott intézkedések aránytalanok, mivel – először is – az 500 000 forintos küszöbérték rendkívül alacsony; másrészt az Unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az Unión kívülről származókat; harmadrészt pedig a megtámadott kötelezettségek nemteljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.