Pelyhes pingvinfiókákkal nyitja az évet a Fővárosi Állatkert

Két pingvinfióka világra jövetelének bejelentésével kezdi a 2020-as esztendőt a Fővárosi Állat- és Növénykert. A fiókák december 18-án és 21-én keltek ki a tojásból, és azóta is rendben fejlődtek. Az apróságok jelenleg a kifutóhoz tartozó egyik költőüregben tartózkodnak, ahol szüleik, Joy és Narancs féltő gondoskodással óvják őket.

A nagyközönség persze most még nem sokat láthat belőlük, de néhány hét múlva már elő-előmerészkednek a költőüregből. Így a közeljövőben érdemes lesz figyelemmel kísérni fejlődésüket, gyarapodásukat.

A Budapesti Állatkertben a pingvinek tartása több mint százéves múltra tekint vissza. Az idők során számos különböző pingvinfajt láthatott a közönség, például sziklaugró és Humboldt-pingvineket. A jelenleg bemutatott, Afrika déli részének partjai mentén őshonos pápaszemes pingvinekkel bő három évtizeddel ezelőtt kezdtek el foglalkozni. Félix, az első Magyarországon, ezen belül Budapesten kelt, és sikeresen felcseperedett pingvinfióka 1994-ben jött a világra. Azóta rendszeres a szaporulat a fővárosi pingvineknél, így a mostani két fióka negyedszázad alatt már a 39. és a 40. a sorban. A jelenlegi kolónia egyébként 32 egyedből áll.

Az új esztendő kezdetére a szokásos „népszámlálást” is megtartották az Állatkertben. Ebből kiderül, hogy a városligeti intézményben

Ehhez még hozzájön a Budapesti Állatkert által fenntartott Margitszigeti Kisállatkertben lakó 3 emlősfaj 20 egyede, illetve 22 madárfaj 106 egyede.

Így mindösszesen 896 állatfaj 10.445 egyedéről, illetve a már említett 104 tenyészetről gondoskodnak nap mint nap a kert szakemberei.

A hazai állatkertek közül messze Budapesten a legmagasabb a bemutatott fajok száma, sőt, a fajgazdagság és a változatosság nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít. A készülő Pannon Park megnyitásával ez a páratlan gyűjtemény további száznál több érdekes fajjal, köztük emlősökkel, madarakkal, tengeri állatokkal egészül majd ki.

A bemutatott fajok között több száz olyan akad, amely ritkulóban van természetes élőhelyén. A kertben látható sebezhető, veszélyeztetett, vagy kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolt fajok szinte mindegyike rendszeresen szaporodik is. Erre jó példa a veszélyeztetett pápaszemes pingvinek, tarvarjak, ázsiai vadkutyák és indiai oroszlánok, vagy a kritikusan veszélyeztetett gorillák, orangutánok és cebui disznók szaporítása terén elért sok eredmény. Még náluk is ritkábbak a mhorr gazellák, amelyek természetes élőhelyükről már teljesen kipusztultak, a Budapesti Állatkertben viszont rendszeresen szaporodnak, olyannyira, hogy a Szavannaházban jelenleg is cseperedik két kis mhorr gazella.

A Budapesti Állatkert jelentős szerepet vállal a veszélyeztetett fajok megmentését szolgáló, állatkertek közötti nemzetközi együttműködésben:

40 faj esetében vesz részt az európai állatkertek regionális fajmegmentő tenyészprogramjaiban (EEP), további 31 faj esetében pedig nemzetközi törzskönyvezési programban (ESB), sőt, 6 olyan fajt is tartanak, amelyről az egész világra kiterjedő nemzetközi törzskönyvet is vezetnek (ISB).

Összeszámlálták azt is, hogy hány mentett állattal foglalkoztak a 2019-es évben. Minden korábbinál több, egészen pontosan

2201 sérült, legyengült, vagy elárvult, s ezért emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állat kapott második esélyt

a kert állatorvosainak, állatmentéssel foglalkozó szakembereinek köszönhetően! Különösen a mentett sünök száma növekedett: amíg az elmúlt esztendőkben évi kétszáz és négyszáz közötti sün került be a Sünispotályba, 2019-ben rekordszámú, kereken 600 tüskéshátút mentettek meg a biztos pusztulástól.