A nem fertőző betegségek hatása a világgazdaságra

Párizsban tartották a civilizációs betegségek kockázatcsökkentésének nemzetközi konferenciáját. A rendezvényen e betegségek megelőzéséről, lehetséges gyógymódjairól, illetve kialakulásuk kockázatainak csökkentéséről esett szó.

A civilizációs betegségek (non-communicable diseases, NCD) alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

Andrzej M. Fal pneumológus, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem (UKSW) professzora előadását azzal kezdte, hogy a különböző magatartásbeli, illetve környezeti jelenségek egészségügyi kockázatait hasonlította össze.

A kockázati tényezőket három csoportra osztotta.

A hagyományos kockázati tényezők – mint az alultápláltság, a zárt terek levegőminősége, a vizek minősége vagy hiánya, a közegészségügy állapota, valamint a nem megfelelő higiénia – egyre csökkenő kockázatnak számít napjainkban világszerte.

A modern tényezők között a városi levegő minősége, a közlekedés biztonsága, valamint a különféle foglalkozási ártalmak az előbbieknél magasabb, de egyre kevésbé fenyegető körülmények.

Van azonban két olyan faktor, amelyet máig nem sikerült csökkenteni, sem féken tartani: az elhízás és a mozgáshiány, valamint az ennél még súlyosabb jelenség, a dohányzás.

A WHO 2018-ra vonatkozó adatai szerint

haltak meg világszerte.

A dohányzás 7,2 millió ember haláláért felelős az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.

Fal professzor kitért arra is, hogy ezek a civilizációs vagy nem fertőzés útján terjedő betegségek a halálesetek 63 százalékát okozzák. Arra is rámutatott, hogy a szegényebb országokban, ahol a víztisztaság, a levegő minősége, valamint a higiéniai körülmények nem megfelelők, a felnőttkor előtti elhalálozások mintegy 80 százaléka ugyancsak ezekhez a betegségekhez köthető – noha ismert közvetlen összefüggés nincs.

Kifejtette ugyanakkor, hogy az NCD-k a legnagyobb arányban nem a társadalmak legszegényebb rétegeit, hanem az alsó középosztály tagjait fenyegetik. A megbetegedések száma ebben a rétegben kiugróan magas. Ugyanakkor a szegényebb rétegek együtt sokkal nagyobb részben vannak kitéve az NCD-k, így a mentális betegségek kockázatainak, mint bármely társadalmi réteg.

Ez és a társadalom öregedésének több régiót érintő problémája a gazdaságot sem kíméli – mutatott rá Fal.

A WHO egy másik jelentése szerint a legfőbb halálozási okok a civilizációs betegségek voltak 2018-ban. Az összes haláleset 71 százaléka (41 millió) köthető valamely NCD-hez. Minden évben 15 millióan halnak meg emiatt 30 és 69 éves koruk között, vagyis munkaképes koruk második felében.

A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának.

Fal szerint, ha energiánkat e betegségek elkerülésére, illetve gyógyítására fordítanánk, azzal azt érnénk el, hogy

minden, az NCD-k elkerülésére befektetett dollár után a gyógyult betegek legkevesebb 7 dollárt termelnének vissza 2030-ig.

Ehhez azonban először át kell gondolni a költségvetést.

Orvosi költségek

Nem orvosi költségek

Európára nézve különösen fenyegető tendenciáról van szó gazdasági értelemben is. A civilizációs betegségek nagyban hozzájárulnak a munkaerőhiány növekedéséhez.

A kezelések is drágulnak, különösen olyan esetben, amikor valaki egyszerre több betegségben szenved.

A munkaképesség és a teljesítmény visszaesik, a betegség súlyosságától függően.

Ez azért is fontos, mert részben az NCD-k okolhatók a társadalmak elöregedéséért, pedig – mutat rá Fal – az ezekből következő fiatalkori elhalálozások megelőzhetők lennének. Szerinte ugyanis a megbetegedéseket kiváltó okok többsége ismert és elkerülhető.

Fal szerint megoldást jelenthet, ha vonzóvá tesszük az egészségügybe való befektetés lehetőségét, az egészségügyi képzések és a megelőzés támogatásával.

Érdemes volna továbbá külső támogatókat is bevonni a fejlesztésbe, ideértve a magánszemélyek és a nonprofit szervezetek befektetéseit.