Szeptembertől minden kilencedikes szakképzésben tanuló ösztöndíjat kap

Megjelent a szakképzésről szóló törvény végrehajtási rendelete – mondta Pölöskei Gáborné az Innovációs és Technológia Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen.

A rendelkezés kapcsán elmondta, a magyar oktatási rendszer mostantól a köznevelés, a szakképzés és felsőoktatás pillérén helyezkedik el. Hozzátette, a szakképzés a köznevelésből kivált, ez egy olyan középfokú oktatás, amely szakmát ad, a szabályozás a felsőoktatáshoz hasonló, hiszen ott is a szakma megszerzése a cél. Kifejtette: két nagy egységből áll a szakképzés rendszere,

de Pölöskei Gáborné kiemelte, újdonság, hogy mindkettőben részt vehetnek a felnőttek is.

A szakmai oktatásban 25-féle ágazat és 174 alapszakma szerepel, a szakmák jelentős része még további szakirányra is bontható. A rendelet mellékletében megtalálható az a szakmai jegyzék is, ami az okj-s képzéseket váltja fel, az új szakképzést felmenő rendszerben vezetik be, 2020. szeptember elsejétől.

A helyettes államtitkár elmondta, a szakképző intézmények pedagógusait a jövőben oktatónak fogják nevezni. A tanárok felkészítése tavasszal és nyáron megtörténik, az új rendszernek egészen más a szellemisége, példaként említette, hogy nem feltétlenül definíciókat fognak tanítani a gyerekeknek és bevezetik a projektvizsgákat is. Az oktatók bérével kapcsolatban Pölöskei Gáborné elmondta, 35 milliárd forint többletforrás jut a bérek rendezésére. Példaként megemlítette, egy magyar tanár, aki 15 éve tanít, jelenlegi bére pedig 324 800 forint, az emelés után akár 422 240 forint is lehet.

A fizetésemelés akár 30 százalékos is lehet

2020 júliusától életbe lépő szabályozás 32 ezer pedagógust érint a fizetésemelés országos átlagban akár 30 százalékos is lehet. „Az iskolaigazgatóknak mostantól más fejjel kell elkezdeni gondolkodni, mérlegelhetnek, hogy kinek mekkora béremelést adnak és ezáltal elindulhatnak a minőségi oktatás felé” – tette hozzá az államtitkár, a rendszer rengeteg lehetőséget nyújt az intézményvezetőknek, rugalmas egyéni megállapodás alapján többféle bérezés lehetséges.

Újdonság, hogy

kialakítanak egy oktatói minősítési rendszert is,

de ez még tervezés alatt van, a jövő héten fogják bemutatni a Szakképzési Innovációs Tanácsnak. Hozzátette, a szakszervezetek egyelőre javaslatokat nem tettek, csak elmondták, hogy mitől tartanak az új szakképzési rendszerrel kapcsolatban. A közalkalmazotti jogviszonyból átlépő pedagógusok esetében megmarad a jogosultság a jubileumi jutalomra, megtarthatják a pedagógusigazolványt és újdonságként nevezte meg, hogy az ITM egy új utazási kedvezmény keretében az oktatók közösségi közlekedését is támogatja.

Az oktatók kötelező óraszáma 22 óra lesz, ebbe beletartoznak az egyéni fejlesztések, a mentorálások is. A tartós helyettesítés keretében heti négy óra, maximum havi 16 óra felett pedig túlóra pénzt fizetnek az oktatóknak. A szabadságok tekintetében a 20 nap alapszabadság mellett 20 nap pótszabadságot határoznak meg, ami életkor alapján jár, így például egy 46 éves oktatónak már 50 nap szabadsága lesz.

Majdnem harmadával nőnek az ösztöndíjak a felsőoktatásban

Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedik a hallgatói normatíva összege.

Jönnek a szakképzési ösztöndíjak

Szeptembertől bevezetik a szakképzési ösztöndíjakat is – mondta a helyettes államtitkár és kiemelte, a korábbi javaslataikhoz képest tovább emelkedett az összeg, havi ezer forinttal.

A technikumok esetében

A szakképző iskolában

A felnőttoktatás átalakításával kapcsolatban elmondta, öt évvel ezelőtt 5 ezren, most 50 ezren vannak a felnőttoktatásban, ezért is nyúltak hozzá a rendszerhez, mert rugalmassá akarják tenni a felnőttek képzését, és le akarják rövidíteni azt az időt, amit tanulással töltenek. Az állam által támogatott keretek között két alapszakma szerezhető meg ingyenesen, valamint a szakmai képzésben szerezhető szakképesítés is elérhető.