Egymillióval nőtt a táppénzes napok száma

Tavalyelőtt 26,5 millió napot töltöttek betegállományban a dolgozók, két évvel korábban pedig 25,3 millió napot, noha a táppénzre jogosultak száma alig változott. A kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint

a 2016-os 85 milliárd forintról egy évvel később 95 milliárdra, 2018-ra pedig 109 milliárd forintra nőtt

– derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének (AIPM) kutatásából. 2014 óta folyamatosan emelkedik a táppénzen töltött napok száma, s ehhez kapcsolódóan az egészségbiztosítási kiadás is, miközben 2009 és 2013 között csökkent.

Az elmúlt években szintén emelkedett az egy főre jutó táppénzes napok (tehát a 15 napos betegszabadságon felül betegségben töltött napok) száma.

Míg 2013-ban még 5,2 táppénzes nap jutott egy jogosultra, 2018-ban már 6,6-re emelkedett ez a szám.

Az elhúzódó betegségek az egészségbiztosítási kiadások mellett a gazdasági teljesítményre is negatívan hatnak, hiszen ilyenkor nem történik munkavégzés, és a kieső erőforrás pótlását sokszor más területről való átcsoportosítással kell megoldani.

A betegszabadságokból fakadó társadalmi költségek csökkentésére több lehetőség is kínálkozik – véli az AIPM. Mint írták, az innovatív terápiák segítségével az emberek hamarabb visszatérhetnek a munkába, ami a növekvő produktivitás mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, ennélfogva fontos nemzetgazdasági érdek. Az AIPM reprezentatív kutatása szerint az aktív munkavállalók bő kétharmada számolt be arról, hogy munkaadója nem támogatja gyógyszerszedését vagy a védőoltást.