Üzlet kontra hagyomány: a Hopp-jelenség a Bundesligában

Érdekes jelenetek zajlottak le a német első osztályú labdarúgó-bajnokság (Bundesliga) múlt hét végi fordulójában. A szurkolók a labdarúgás elüzletiesedése ellen tiltakoztak. A célpont a Hoffenheim csapatának milliárdos tulajdonosa, Dietmar Hopp volt. A drukkerek a közösségi összefogásra épülő egyesületi modell mellett álltak ki az üzleti modell ellenében – Hoppot az utóbbi jelképének tartják, amiért a lelátókon gyalázták a befektetőt.

De ki is az Dietmar Hopp?

A német üzletember a legnagyobb európai szoftvercég, az SAP egyik alapítója, magánvagyona az amerikai Forbes magazin becslése szerint 10,2 milliárd euró (3470 milliárd forint), amivel a 15. helyen áll a szupergazdag németek listáján.

2000-ben vásárolta meg a TSG 1899 Hoffenheim együttesét, amely akkortájt a hatod- és az ötödosztály között liftezett. Hopp legkevesebb 300 millió eurót fordított a klub fejlesztésére, amely a segítségével 2007-ben feljutott az első osztályba.

A vállalkozó 2015-ben 96 százalékos tulajdonrészt szerzett a klubot üzemeltető cégben, így meghatározó befolyásra tett szert a klub mögött álló egyesület életében. Bírálói szerint kijátszotta a Német Labdarúgó- szövetség (DFB) alapszabályának 16. paragrafusában rögzített előírást, amely szerint nem juthat többségi tulajdonrészhez a DFB bajnokságaiban szereplő egyesületekben a sportágon kívülről érkező társaság. Az 50+1 szabály néven ismert előírást 2011-ben kiegészítették, a módosítás szerint

a főszabály alól kivételt képeznek a tulajdonszerzést megelőző legkevesebb 20 évben az adott klubot folyamatosan és jelentős mértékben támogató befektetők, így Hopp is.

Élénk tradíciók

A Bundesliga 1963-as alapítása előtt a német labdarúgás területi alapon, amatőr játékosokkal működött. A profizmus több évtized késéssel érkezett meg Németországba a többi nagy európai bajnoksághoz képest. Ennek oka, hogy a németeknél a mai napig élénkebben vannak jelen a tradíciók, mint más bajnokságokban.

Eltérve az európai trendektől, a német klubok még mindig egyesületi formában működnek. Ez azt jelenti, hogy a sportegyesületeknek nincs tulajdonosuk, a tagok maguk a szurkolók, akik éves tagdíjat fizetnek, aminek fejében beleszólhatnak a klub életébe, például szavazhatnak az elnök személyéről.

A Hoffenheim értékét 238 millió euróra becsülik, így a hetedik legértékesebb Bundesliga-klub:

A klubnál évente átlagosan 1,7 millió dollárt keres egy játékos:

Az üzleti szemlélet figyelmen kívül hagyása azonban jelentős hátrányt okozott volna a német labdarúgásnak. Ezt ismerték fel a német klubok vezetői az 1990-es években, ezért sorra hozták létre a kft.-ket, és a gazdasági részvénytársaságokat annak érdekében, hogy azok az egyesületekkel együttműködve finanszírozzák és működtessék a klubokat.

A Német Labdarúgó-szövetség az ezzel járó kockázatot is felismerte, ezért 1998-ban bevezette az 50+1-es szabályt,

amely azt hivatott megakadályozni, hogy egyetlen befektető lehessen egy egyesület teljhatalmú ura.

A szabály szerint ezért a döntési jogok 50,1 százalékának az egyesületek kezében kell maradnia.

Műanyag csapat

Dietmar Hopp szerepvállalását kezdettől fogva érik heves, esetenként a személyes sértegetésig süllyedő bírálatok a lelátókon (a többi között műanyag csapatnak titulálják a Hoffeinheimet), de az utóbbi években viszonylag ritkán fordult elő ilyesmi. A szurkolók kritikája főleg az első osztályban 2014 óta szereplő RB Leipzigre irányult a klubot üzemeltető cég többségi tulajdonosa, az energiaitalokat gyártó osztrák Red Bull vállalat révén.

A Bundesliga hét végi, 24. fordulójában azonban két mérkőzést, a Hoffenheim–Bayern München (0-6) és az Union Berlin–Wolfsburg (2-2) összecsapást kétszer is meg kellett szakítani a Dietmar Hopp és a DFB tevékenysége elleni gyalázkodó bírálatok miatt.

https://twitter.com/dw_sports/status/1233889687841824768

https://twitter.com/btsportfootball/status/1234110714979155970

A történtek előzménye, hogy a DFB sportbírósága a napokban két szezonra kizárta a Borussia Dortmund szurkolóit a Hoffenheim elleni idegenbeli mérkőzésekről, amiért egy 2018-as összecsapáson Hoppot gyalázó molinókat feszítettek ki a lelátókon, és a tavaly decemberi mérkőzésen újabb gyalázkodásokkal megsértették a 2018-as kihágásért kiszabott büntetés felfüggesztésének feltételeit.

A bírálók szerint a DFB ezzel a pénzemberek oldalára állt, és megszegte azt az ígéretét, hogy nem szab ki egyes szurkolók rendbontásai miatt kollektív, egész szurkolói közösségeket sújtó büntetést.

A szurkolók erre a lépésre válaszoltak gyalázkodó molinóikkal, amelyek hatalmi harcot jeleznek. Az egyik oldalon „a magasan fizetett sportipar” áll, amely politikamentes és a tőke barátja, a másik oldalon pedig a nagyon is politikus, és az elüzletiesedést bíráló „köznép”.

Valószínűleg nemigen van szurkoló, akinek lenne bármi kifogása személyesen Hopp ellen, de sokan vannak, akiknek bajuk van Hopp-pal mint jelképpel, a dúsgazdag emberrel, aki csaknem kimeríthetetlen tőkéjével privatizált egy egyesületet, és így még több pénzt keres

– írja a Der Tagesspiegel című berlini lap.

Szívügye a klub

Más elemzések viszont kiemelik, hogy Hopp nem kizárólag a nyereségre törekvő befektetők közé tartozik. Nem további vagyonszerzésre használja, hanem szívügyének tekinti a klubot. Fiatalként maga is a Hoffenheim labdarúgója volt, és tevékenysége során a klub akkora bevételre tett szert az átigazolási piacon, hogy pénzügyileg tőle függetlenül is működik. A mértékadó Transfermarkt adatai szerint

a Hoffenheim 67 millió euró pluszban zárta a jelenleg futó szezon átigazolási időszakát – a Frankfurt mellett csak ők zártak pluszban a Bundesliga csapatai közül.

Ráadásul Dietmar Hopp nemcsak a Hoffenheimet támogatja, hanem a Baden-Württemberg tartományi Rajna-Neckar járás legnagyobb mecénásának is számít. Alapítványán keresztül eddig mintegy 800 millió eurót fordított óvodai ellátásra és idősotthonok fejlesztésére, illetve egy sor közügy mögé is beállt, mint például az általános iskolai oktatás vagy éppen a rákkutatás.