A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége az önzetlen és a közösségi érdekeket szem előtt tartó viselkedésformát preferálja, illetve a legtöbben tájékozottak a koronavírussal kapcsolatban – a többi között erre mutat rá az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének több mint ötezer fő megkérdezésével végzett kutatása.
A válaszadók harmada tart attól, hogy saját maga vagy családtagja elkapja a betegséget,
emellett csaknem két százalékuk számolt be arról, hogy a koronavírus fertőzöttséget nézve közvetlenül is érintett
– olvasható az ELTE közleményében.
A kutatók célja annak feltárása volt, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók a közösségi szempontokra tekintettel alakítani a viselkedési szokásaikat,
mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait, illetve mennyire voltak nyitottak a hatóság intézkedéseit kritizáló hangokra.
A válaszadók csaknem egészére,
96 százalékára szolidaritás és önzetlen viselkedési hajlandóság volt jellemző.
A közösségorientált viselkedést a kutatók olyan kérdésekre adott válaszokkal mérték, mint például mennyire lennének hajlandók saját áldozatok vállalására mások egészségének megóvásáért, illetve mennyire viselkednének önzetlen módon bizonyos hétköznapi helyzetekben (például: élelmiszer vásárlása alkalmával megosztanák-e mással az elfogyóban lévő terméket).
A felmérésben résztvevők jól informáltnak tartották magukat a témában, amit megerősített, hogy
hat, koronavírussal kapcsolatos tényre vonatkozó kérdésre a válaszadók 69 százaléka hibátlanul válaszolt, 23 százalék pedig egyetlen hibát vétett.
A hatóságok utasításait körülbelül ugyanannyian követnék (44 százalék), mint ahányan nem (43 százalék). Ezzel szemben
a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százaléka vallotta azt, hogy érdemes odafigyelni azokra is, akik kritizálják a hatóságok intézkedéseit.
A kutatásból az is kiderült, hogy a hatóságok utasításainak elfogadása és a kritikus hangokra való odafigyelés legnagyobb mértékben azzal függ össze, hogy valaki egyetért-e a kormány intézkedéseivel vagy sem, az általános politikai orientációjával és azzal, hogy a személy mennyire tekintélyelvű, azaz mennyire tartja fontosnak egy erős vezető követését és a hagyományos értékek védelmét.
Habár jelenleg hatalmas az együttműködő és önzetlen viselkedési hajlandóság,
a hatóságoknak való engedelmesség mértéke ennél sokkal alacsonyabb.
A megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a koronavírus-járványt saját magára és családjára nézve veszélyesnek gondolja,
azonban csak 33 százalék tart attól, hogy ő vagy családtagjai elkapják a betegséget.
Annak ellenére, hogy a kitöltők mindössze 38 százaléka gondolja, hogy általánosságban véve súlyos gazdasági következményei lesznek a járványnak, 62 százalék tart tőle, hogy a családjára anyagi terhet ró a járvány.
A válaszadók csaknem 1,8 százaléka érintett úgy a koronavírusban, hogy egy közeli hozzátartozója lett beteg vagy halt meg; 1,3 százaléknak van olyan ismerőse, akinek pozitív tesztje lett, és
13,5 százalék ismer olyan embert, aki hatósági karanténba került vagy pozitív volt a tesztje.
A kutatás vezetője Dr. Kende Anna, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docense. A felmérést végző kutatócsoport az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola és a Szociálpszichológia Tanszék munkatársai: Csaba Sára, Nyúl Boglárka és Engyel Márton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.