Rendkívül ambivalensen viszonyul a magyar társadalom a hálapénz jelenségéhez – derült ki a Transparency International Magyarország a CEU Közpolitikai Iskolájának Policy Labs programjával közösen végzett, a korrupcióval kapcsolatos társadalmi attitűdöket felmérő kutatásából. A magyarok mindössze 10 százaléka vallotta azt, hogy az elmúlt egy évben „hálája jeléül fizetett” valamilyen nem hivatalos juttatást közszolgáltatások igénybevétele során, ebbe beletartoznak az egészségügyi dolgozók, a kéményseprők és az adóellenőrök is.
Ugyanakkor ennél jóval magasabb (40 százalék azoknak az aránya, aki elfogadhatónak tartja, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók valamilyen ajándékot vagy pénzt fogadjanak el a munkájukért, mivel alacsony a fizetésük, és csupán a megkérdezettek 21 százaléka tartotta erkölcsileg vállalhatatlannak a paraszolvenciát – derült ki a reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A kutatás alapjául szolgáló adatfelvételt a Tárki Zrt. végezte el 2020. január második felében személyes lekérdezéssel, egy 1018 fős, a magyar felnőtt lakosságra nézve reprezentatív mintán.
A megkérdezettek 40 százaléka tekinti korrupciónak a hálapénzt. Minden hatodik válaszadó viszonyul kifejezetten pozitívan a hálapénzhez, míg a legnagyobb csoportot, csaknem a megkérdezettek 40 százalékát azok alkotják, akik szerint „akár egyetértünk vele, akár nem”, a hálapénz a közegészségügy szerves része. A hálapénzt kifejezetten ellenzők – ez körülbelül a megkérdezettek egyötöde – szerint a jelenség egyenlőtlen viszonyokat teremt az egészségügyben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.