BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A közösségi oldalakon terjednek az álhírek

Az internetezők fele futott már bele álhírbe, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lakossági felhasználói szokásokat felmérő kutatásának adataiból.

A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékuk nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék) – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből. A megkérdezettek hatvan százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől és a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagoktól a drogfogyasztásra ösztönző tartalmakig, mindezek közül pedig az álhírekre vonatkozott a leggyakoribb említés.

Fotó: AFP

A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet.

Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak,

azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka.

Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.

Különös a jelentősége, hogy a magyarok a közösségi oldalakon futhatnak bele a legtöbb álhírbe, mert meglehetősen gyakran látogatják ezeket a felületeket. Ezt az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 is igazolja, amely szerint a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86%-a böngészi a közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban.

Az NMHH-s kutatás eredményei szerint

a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot,

és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon (mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató). Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.