Az egészségügyében rejlő üzleti lehetőségekre vadásznak a techcégek

A fejlett országok társadalmainak elöregedése miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és egészségmegőrző megoldásokat forgalmazó úgynevezett life science vállalkozásokhoz. Csakhogy ezeken a területeken egyre nagyobb összegeket kell áldozni a fejlesztésekre, amelyek megtérülése kérdéses lehet – olvasható a Deloitte közleményében.

Egyre nagyobb üzlet, ami kevésbé jövedelmező

A fejlett országok társadalmai elöregedőben vannak, így biztosra vehető, hogy az egészségügyben egyre több üzleti lehetőség lesz azonosítható. A Deloitte 2020 Global Life Science Outlook felmérése szerint például 2019 és 2024 között a vényköteles gyógyszerekre fordított összeg évente 6,9 százalékkal nőhet és elérheti az 1,18 trillió dollárt globálisan.

Gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re a piac elérheti a 612,7 milliárd dollárt. „Azt gondolhatnánk, hogy egy folyamatosan és dinamikusan növekvő piacon a gyógyszert és gyógyászati eszközöket gyártó, úgynevezett life science cégek házatáján minden a legnagyobb rendben van.

Az ágazatban világszerte tevékenykedő vállalkozások tőkemegtérülési mutatója 2011. és 2017. között 17 százalékkal csökkent” – hívta fel a figyelmet Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A visszaesésnek több oka is van. A gyógyszerfejlesztés nem olcsó mulatság.

Egy új hatóanyag kifejlesztése jelenleg átlagosan 2,1 milliárd dollárba kerül.

Ráadásul a kutatásfejlesztés költségei folyamatosan nőnek, a bővülés 2019. és 2024. között várhatóan eléri a 3 százalékot.

Ennek köszönhetően egyre több gyógyszer kerül a piacra, azaz fokozódik a gyártók közti verseny.

2018-ban például 15267 különféle gyógyszer állt piacra lépés előtt, 2019-ben már 16181,

ami 6 százalékos növekedés egyetlen év alatt.

Az azonban, ha egy gyógyszercég sokat költ kutatásra és fejlesztésre, önmagában még nem garantálja a piaci sikert. Az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága a klinikailag tesztelt készítményeknek például átlagosan csak a 14 százalékát engedi forgalomba helyezni.

Mit lehet tenni?

A kutatás eredményei szerint a kiutat a költségek csökkentése jelentheti. Vegyünk egy példát. Világszerte egyre nagyobb a kereslet az onkológiai készítmények iránt: számuk 2013. óta 63 százalékkal nőtt, mára a klinikai költések 40 százalékát ilyen hatóanyagok teszik ki. 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát az onkológiai gyógyszerek tehetik ki.

Ha ezen készítmények kutatása során egy-egy hatóanyagnál a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, hogy az hatásos lehet-e vagy sem, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelenthet a gyártók számára.

Az olcsó gyógyszerek kifejlesztése nemcsak a gyártók, hanem a betegek érdeke is. Egy kutatás szerint az Egyesült Államokban a rákbetegek 42 százaléka a diagnózis utáni két évben feléli tartalékait, négy év után pedig 38 százalékuk fizetésképtelenné válik.

„A költségek leszorítására a gyógyszeriparban is sikerrel alkalmazzák a digitális technológiát és vélhetően ez a jövő, így célszerű további fejlesztésekre koncentrálni akár olyan létező és elérhető megoldások irányába, mint a felhő, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás” – mondta Fábián Dorottya. Ezen a területen már vannak biztató jelek. Egy felmérésben 66 tudományos és egészségügyi világcéget kérdeztek a digitalizációról. 85 százalékuk azt mondta, hogy már túl van vagy hamarosan túl lesz ezen a feladaton.

A techcégek már ringbe szálltak

A technológiai óriáscégek és startup vállalkozások egyaránt felfedezték maguknak az egészségügyben rejlő üzleti lehetőségeket. A gyógyszerészeti célokra használható mesterséges intelligencia piaca a várakozások szerint a 2018-as 198 millió dollárról néhány éven belül várhatón 3,8 milliárd dollárra nő.

Így nem meglepő, hogy 2019 decemberében közel 180 startup foglalkozott a mesterséges intelligencia gyógyszerfejlesztésben történő hasznosításával.

A life science applikációk piaca 2022-re várhatóan eléri a 8,9 milliárd dolláros értéket (2017-ben 7,7 milliárd dollár volt),

valamint a 2,9 százalékos éves növekedési rátát. A piacon már szinte az összes technológiai óriáscég jelen is van.

A változásokat érzékelték a life science vállalkozások is, amelyek a jelek szerint digitalizációjuk felgyorsításán túl az ígéretes fejlesztések bekebelezésével is próbálják felgyorsítani a fejlődésüket.

2019-ben a life science vállalatok 37 technológiai cég felvásárlását jelentették be.

Ebből 18 szoftvercég, 5 marketing és kommunikációs, 4 IT tanácsadás és szolgáltató, 2 biotech, 29 pedig egészségügyi felszereléseket gyártó vállalat volt.

Ki lehet a nyertes?

A jövő egészségügye több szempontból is más lesz a jelenleginél. A fókusz a gyógyításról a megelőzésre helyeződik át, a beteg által átélt „ügyfélélmény” döntő fontosságúvá válik. Mindkét területen úgy lehet sikert elérni, ha minél több mindent tudunk a páciensekről.

Csakhogy a felmérések szerint az emberek kétharmada ma még nem szívesen bízza adatait sem az államra, sem a vállalkozásokra.

Az egyik megoldás a valódi értékteremtés lehet,

ugyanis a Deloitte egy korábbi felmérése igazolta, hogy a milleniálok (1983-1994 között születtek) és a Z generáció (1995-2002 között születtek) a valódi értékeket teremtő (például a környezetvédelemért tevő, vagy a munkanélküliség ellen fellépő) vállalatok iránt mélyebb lojalitást tanúsítanak.

Ezen felül ki lehetne dolgozni olyan szabályozást,

amely betartásával a páciensek még életükben vagy haláluk után felajánlhatják vagy eladhatják adataikat a szolgáltatóknak.

Jelenleg is rengeteg adat van az egészségügyi szolgáltatók birtokában, ám ezek legtöbbször strukturálatlan adathalmazokban (patológiai jelentések, kórházi jegyzetek stb.) rejlenek. Ezek feldolgozására és felhasználására a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmas lehet

. „A közeljövőben kulcsfontosságú lesz betegközpontú, közös értékteremtésre alkalmas adatgyűjtő és értékelő rendszer kiépítése, amelybe nemcsak a beteg és az egészségügyi szolgáltató, hanem a beszállítók, együttműködő partnerek és érdekképviseletek is bekapcsolhatók lennének. Egy ilyen rendszer segítségével megérthető, hogy milyen lehet a beteg számára egy adott betegséggel együtt élni, és azonosíthatók azok a kapcsolódási pontok, melyek összekötik a pácienst az összes érintettel” – mondta Fábián Dorottya.