EU-csúcs: messze még a megállapodás

„Az alapvető gond azzal van, hogy minden tagállam mást akar, továbbá a vezetők számára most nem világos, hogy mekkora összegről tárgyalunk. Korábban világosnak tűnt, de most egyáltalán nem az” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a tárgyalás második körében sem sikerült a tagállami nézőpontokat közös nevezőre hozni. Megismételte azt, amit az ülésre érkezésekor mondott, hogy az utolsó öt évre vonatkozó tagállami munkanélküliségi ráta nem szolgálhat alapul a források elosztásához.

A tagországok közül az egyik legkisebb munkanélküliségi ráta Csehországban volt. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a sikeres országokat büntessék azzal, hogy kevesebb uniós pénz kapnak

– szögezte le az csúcstalálkozó kezdete előtt.

Erős vitákra készült Angela Merkel, Macron szolidaritást vár

A gazdasági és társadalmi károkkal járó időszak több szolidaritást és odaadást igényel Emmanuel Macron francia államfő szerint, míg Angela Merkel német kancellár arról beszélt az uniós csúcs előtt, hogy nehéz tárgyalásokra számít, mivel az álláspontok rendkívül távol állnak egymástól. A tagországok vezetői mondták el véleményüket az uniós csúcs előtt.

Charles Michelnek, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének a javaslata szerint a helyreállítási alaphoz kapcsolódó 310 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás úgy oszlana meg, hogy 70 százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul öt évre visszamenőleg, majd a fennmaradó 30 százalékot a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki 2023-ban. Néhány ország támogatja ezt a javaslatot, de vannak, amelyek az 50-50 százalékos megosztást preferálják.

Michel a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan a múlt héten új javaslatot mutatott be. A helyreállítási alap költségvetési tervezetét változatlan formában támogatta, viszont a hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a 750 milliárdos helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

Eldőlhet az EU sorsa is

Mostani döntéseink kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező évtizedekben és az unió újjáépítésében – jelentette ki az Európai Parlament elnöke az EU-csúcs keretében szervezett pénteki sajtótájékoztatóján. David Sassoli azt mondta, hogy

a döntéseknek az állampolgárok és a bolygó védelme érdekében kell megszületniük, így a zöld gazdaságot, az oktatást, a digitalizációt, az egészségügyet, valamint demokráciát és a szociális jogokat kell, hogy előmozdítsák.

Orbán Viktor: A helyzet nem könnyű

A helyzet nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak – jelentette ki a miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs előtt. A kormányfő kiemelte: csütörtökön késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, „erősítendő Magyarország pozícióit a most kezdődő tárgyalásokra”.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyalnak pénteken és szombaton Brüsszelben.

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként „arányos intézkedések” meghozatalát helyezte kilátásba

– az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy

– az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

Koronavírus: 750 milliárd eurós csomag

A tanácskozás másik kulcsfontosságú témája a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó helyreállítási terv, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle.

A tervek szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.