BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott a csúcs

Az uniós csúcson a tagállamok vezetői a hétéves költésvetésről és hozzá kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak. A csúcs előtt Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a gazdasági és társadalmi károkkal járó időszak több szolidaritást és odaadást igényel, míg Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nehéz tárgyalásokra számít, mivel az álláspontok rendkívül távol állnak egymástól. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a helyzet nem könnyű, de „az oddsaink folyamatosan javulnak”.

Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek péntek délután Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, mielőtt ismét plenáris, huszonhetes körben folytatódna a tanácskozás, amelyen a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak.

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, a délelőtt tíz óra óta tartó találkozón a tagállami vezetők délutánig két forduló során alapos megbeszélést folyattak a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról.

Mint írta, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közel másfél órás szünetet rendelet el, ez idő alatt személyes megbeszéléseket folytat egyes tagállami vezetőkkel.

Az ülés huszonhetes körben este nyolc órakor munkavacsorával folytatódik

– tette hozzá.

Az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése július 17-én
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcson a tagállamok vezetői a hétéves költésvetésről és hozzá kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak. A 2021-2027-es uniós költségvetésre vonatkozóan Michel a múlt héten 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

Eldőlhet az EU sorsa is

Mostani döntéseink kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező évtizedekben és az unió újjáépítésében – jelentette ki az Európai Parlament elnöke az EU-csúcs keretében szervezett pénteki sajtótájékoztatóján. David Sassoli azt mondta, hogy

a döntéseknek az állampolgárok és a bolygó védelme érdekében kell megszületniük, így a zöld gazdaságot, az oktatást, a digitalizációt, az egészségügyet, valamint demokráciát és a szociális jogokat kell, hogy előmozdítsák.

Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a megállapodások a hétéves költségvetési kerettel és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomaggal kapcsolatban minél előbb létrejöjjenek.

A megegyezések késlekedése új viharokat hoz az unióra, ahol az előrejelzések már most nagyon negatívak

– fogalmazott. Hozzátette: A döntések halogatása mindenki számára veszteséget fog jelenteni.

Sassoli közölte, hogy a jelenlegi büdzsétervezettel nem elégedett az Európai Parlament, mivel a fenttartható helyreálláshoz egyértelmű és hosszú távú garanciákkal ellátott források kellenek, így a parlament csak akkor támogatja. Elmondta, hogy a parlament új saját források bevezetésére számít, amely legkésőbb 2023-ig életbe lép, továbbá hozzáfűzte, hogy eljött az ideje az indokolatlan és igazságtalan visszafizetések eltörlésének.

A jogállamisági feltételekkel kapcsolatban elmondta, hogy mivel az EU a közös értékekre épült, ezért a parlament különös jelentőség tulajdonít annak, hogy a források elköltése a demokratikus elvekhez igazodjon.

Az EU nem bankautomata, a közös piaci előnyöknek kéz a kézben kell járniuk az közös értéke tiszteletével

– hangsúlyozta.

A helyreállítási tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy annak hozzá kell járulnia a gazdaság átalakításhoz, és az egyre növekedő egyenlőtlenségek elleni küzdelemhez. Mint mondta, az intézkedéscsomag nélkülözhetetlen eszköz Európa számára, és a parlament támogatja a csomag méretét, illetve a kölcsönök és a vissza nem térítendő támogatások közötti megoszlást. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a parlament minden olyan megállapodást meg fog vétózni, amely a helyreállítási alapot és a költségvetési tervezetet nem egységes csomagként kezeli.

Erős vitákra készült Angela Merkel, Macron szolidaritást vár

A gazdasági és társadalmi károkkal járó időszak több szolidaritást és odaadást igényel Emmanuel Macron francia államfő szerint, míg Angela Merkel német kancellár arról beszélt az uniós csúcs előtt, hogy nehéz tárgyalásokra számít, mivel az álláspontok rendkívül távol állnak egymástól. A tagországok vezetői mondták el véleményüket az uniós csúcs előtt.

Orbán Viktor: A helyzet nem könnyű

A helyzet nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak – jelentette ki a miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs előtt. A kormányfő kiemelte: csütörtökön késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, „erősítendő Magyarország pozícióit a most kezdődő tárgyalásokra”.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyalnak pénteken és szombaton Brüsszelben.

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként „arányos intézkedések” meghozatalát helyezte kilátásba

– az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy

– az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

Koronavírus: 750 milliárd eurós csomag

A tanácskozás másik kulcsfontosságú témája a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó helyreállítási terv, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle.

A tervek szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.