BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Varga Zoltán és a Central

A Central Médiacsoport tulajdonosáról közölt portrét a Magyar Nemzet.

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport Zrt. vezetője nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő cégnél a járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint különös fénytörést ad a történteknek, hogy Varga többször is nyilatkozott arról a felelősségről, amelyet azok az emberek jelentenek számára, akik a cégei­nél dolgoznak.

Az üzletember 2020-ban Magyarország 61. leggazdagabb embere lett a Forbes listája szerint.

A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg a Central Fund Kockázati Tőkealap, „amely a hazai intézményi befektetői piac legfontosabb szereplőinek részvételével, 5,2 milliárd forintos jegyzett tőkével alakult meg” – írta akkor a kezdeményezésről a Piac & Profit. A Varga érdekeltségi körébe tartozó Central Fund nyert a Jeremie I. kiíráson, és magvető (seed) alapot indíthatott a Jeremie II. kiírása után is. Ezeknek a programoknak a célja az induló, illetve növekedési életszakaszban lévő innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása, amire a válság miatt volt szükség. A pénz az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül az új Széchenyi kockázati tőkeprogramok alapjába folyt, amelyre Vargáék is pályáztak és nyertek.

A Jeremie-programba bevont, befektetésre kiszemelt vállalkozások „sokkolóan” rosszul teljesítettek, egy náluk teremtett munkahelyre 81 millió forintot áldoztak az adófizetők

– összegzett 2016-ban a Figyelő. Az egyetlen alap, amelynek cégei összességében nyereségesek voltak, a Central Fund volt, ám a hetilap cikke szerint akadtak itt is furcsaságok:

Varga Zoltán egyszerre volt érdekelt a tőkealap-kezelőben és az egyik portfóliócégében.

A Central Group Media Holding Kft. az a társaság, amely a Sanoma magyarországi médiacsomagját 2014-ben megvette. Előtte az Opten cégadatbázisában fellelhető információk alapján négy éven keresztül a Central Fund volt az egyik tulajdonosa, amelynek egyik (manapság többségi) részvényese Varga Zoltán – írta akkor a Figyelő.

Fotó: MTV/ MTI

A Central Médiacsoport 2014 óta van Varga Zoltán tulajdonában. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central Fund volt. Varga portfóliója nagy részben nőknek szóló lapokat dob piacra, ez alól a 24.hu az egyetlen kivétel.

A Central Médiacsoport gazdasági szempontból sikeres vállalkozás:

habár árbevétele csökkent, a 2018-as 12,28 milliárd forintról 11,32 milliárd forintra esett 2019-ben, ám a profitot megduplázva 1,13 milliárd forinttal zárták 2019-et – ezt a pénzt, valamint a Central Médiacsoportba beolvadó Central Digitális Média Kft.-ből további 390 millió forintot osztalékként vették ki a cég tulajdonosai.

Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe, valamint tőzsdére vinné a lengyelországi Wydawnictwo Szkolne iPedagogiczne (WSiP) kiadót.

Varga Zoltán neve felmerült a Panama-iratok botrányában is, a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég.

Az ­Origo.hu 2016-os cikke szerint Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót, az Adaimmo Ingatlanforgalmazó Kft.-ben, valamint a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar hazájában adót fizetni. Varga Zoltán ezzel természetesen törvénysértést nem követett el, az efféle módszerek inkább erkölcsi problémákat vetnek fel.

Nyilatkozatai egyikében kiemelte, hogy nem kapnak állami hirdetést. A Magyar Nemzet nem hivatalosan úgy tudja, hogy az üzletember 2016 végén nemet mondott arra, hogy a kvótaellenes népszavazás kapcsán a magyar állam hirdessen a Central Médiacsoportnál.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.