Folyékony nitrogénben tároljak a vetőmagot Norvégiában
Az első kísérleti magminták augusztus 27-én fognak megérkezni a vetőmagraktárba. „Öt növény – a búza, a rozs, a borsó, a saláta és a káposzta – magjaival járulunk hozzá a kutatáshoz. A magok a kísérleti mezőinken tavaly termesztett növényekből számaznak” – idézte Andreas Börner professzort, a Leibnitzi Növénygenetikai és Terménykutató Intézet (IPK) génbankjának illetékesét az intézmény közleménye.
AZ IPK az első intézmény, amely vetőmagokkal járul hozzá a kutatáshoz. Többi partnerünk jövőre csatlakozik – tette hozzá Börner.
A következő 2-3 évben kilenc másik termény magja fog érkezni. A vetőmagokat mínusz 18 Celsius-fokon fogják tárolni a globális magtárban, ahol már több mint egymillió faj magját őrzik a földrengés- és atombiztos tárolóban.
Párhuzamosan az öt génbankból származó mintákat az IPK speciális tárolóiban is elhelyezik mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénben, hogy lassítsák öregedési folyamatukat.
„Elképzelésünk szerint össze fogjuk hasonlítani a legelső magok minőségét a Spitzbergákon megőrzött magokkal száz év után. Ezért magokat és magőrleményeket tárolunk és elemezzük eredeti összetevőiket, hogy tisztázzuk a magromlás folyamatát száz év alatt” – mondta Manuela Nagel, az IPK Génbankjának kutatója.
Fotó: Lise Åserud / NTB Scanpix / AFP
Ez egy páratlan kísérlet. A jövő nemzedékeinek értékes információkkal fog szolgálni a magok életképességéről és pontos ismereteket nyújt ahhoz, milyen gyakran kell a magokat megújítani
– magyarázta Asmund Asdal, a NordGen norvég kutatóközpont vetőmagtár koordinátora.
A magkonzerválás fő alapelve, hogy a jól megszárított és lefagyasztott vetőmagok nagyon hosszú ideig életképesek maradnak. Hogy milyen hosszú ez az időtartam, egyelőre nem ismert a kutatók előtt, akik feltételezik, hogy számos faj magjai akár évszázadokon át is életképesek maradnak.
A magbankban idén elhelyezett vetőmagokat 2030-ban fogják tesztelni, és az azonos magmintákat utána minden tíz évben egészen 2120-ig.
Nukleáris háború esetén is védve vannak az ítéletnapi vetőmagok
Februárban az egymilliomodik faj érkezett meg a norvégiai globális „ítéletnapi vetőmagmagraktárba”. Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten 2008-ban épült magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.