Délkelet-Ázsiában várhatók a világon a legsúlyosabb következményei a globális felmelegedésnek a McKinsey friss tanulmánya szerint. Ázsia ma is olyan környezeti kihívásokkal néz szembe, mint az árvizek, aszályok, tájfunok, valamint a növekvő hőmérséklet és páratartalom. A jövőben azonban még pusztítóbb éghajlati változásokra számítanak a szakértők, ami súlyos társadalmi-gazdasági hatásokkal fog járni. Ezért a régió számára létfontosságú kezelni a problémát, ha a világgazdaság motorja szeretne maradni a jövőben is.
Az ázsiai bruttó hazai termék 2050-re 2,8 és 4,7 ezermilliárd dollárral csökkenhet éves szinten, ha az éghajlatváltozás miatt meghiúsul a kültéri munkavégzés.
A magasabb hőmérséklet és páratartalom a legszegényebb országokat sújtja a leginkább, hiszen ezek a szabadtéri munkára és a természeti tőkére támaszkodnak, és szűkebbek a lehetőségeik az infrastrukturális fejlesztésekre.
Délkelet-Ázsia mellett az Ázsia frontvonalának nevezett Banglades, India és Pakisztán is extrém időjárással néz majd szembe – idézte a tanácsadó közleménye Jonathan Woetzelt, a McKinsey vezetőjét. Ezekben az országokban 20 százalék a valószínűsége annak, hogy 2050-re 500 és 700 millió közti népesség életét teszi lehetetlenné a végzetes hőhullám. A becslések szerint a növekvő tengerszint okozta árvizek több ezermilliárd dollárnyi anyagi kárt okoznak a jövőben, és az infrastrukturális rongálás mellett az ivóvízforrásokat is szennyezik.
A feltörekvő Ázsiának nevezett régióban (Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnám) a növekvő hőmérséklet és páratartalom miatt 2050-re éves szinten a GDP 8–13 százaléka kerül veszélybe.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.