Megkétszereződhet az egészségipar súlya

Az átfogó egészségipari stratégia és az ezt tartalmazó kormányhatározat is több ponton tartalmaz előremutató döntéseket – reagált több egészségipari szervezet a pénteken megjelent határozatra a Világgazdaság megkeresésére.

A jövőben az állam elsősorban a megfelelő felsőoktatási képzésekkel, a kormány külgazdasági kapcsolatainak rendelkezésr bocsátásával és a hazai közbeszerzések magyar gyártókkal szembeni hátrányos gyakorlatának kiküszöbölésével segítheti a hazai egészségipari kis- és közepes vállalkozásokat

– mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Példaként megemlítette a gyártók támogatását az új uniós orvostechnikai rendelet alkalmazására történő felkészüléskor, az orvostechnikai eszközök közbeszerzési eljárásainak vizsgálatát, illetve az úgynevezett jó gyakorlatok kialakítását. Az MDR kapcsán a főtitkár fontosnak tartja az eszköztanúsításra felkészítő szervezet létrehozását és azt is, hogy a hazai gyártók belföldön szerezhessék meg a megfelelő tanúsításokat.

A kormányhatározat szerint az innovációs és technológiai miniszternek és az emberi erőforrások miniszterének októberre, novemberre több előterjesztést is el kell készítenie.

Meg kell határozniuk egyebek mellett az egészségipar kitörési pontjait, és meg kell vizsgálniuk több részterületen a jogszabályi környezetet.

A közbeszerzések kapcsán az OSZ főtitkára szerint fontos lenne, hogy a hazai gyártók nagyobb volumenben, ezáltal nagyobb arányban vehessenek részt a hazai intézményi beszállításban. A legtöbb beszállítónak és a betegeknek is érdekük, hogy a tendereken az értékelési szempont ne kizárólag az alacsony ár legyen, hanem megfelelő súlyszámmal szerepeljen a minőség és az adott eszköz által nyújtott egészségnyereség is. Ám a konkrét programok Rásky László szerint még váratnak magukra. A szakember fontosnak tartja, hogy az állami szerepvállalás ne a tulajdonosi, illetve a menedzsmentdöntések meghozatalában történő részvételre irányuljon.

Úgy látja, hogy

az orvostechnikai ipar az elmúlt évtizedekben nem sok közvetlen támogatást kapott, igaz, ennek megvolt az az előnye, hogy a cégek nem függnek az államtól, és jó néhány, a külpiacokon is versenyképes vállalkozás jött létre.

A stratégiának több pontja progresszív, ilyen például a kkv-ra vonatkozó támogatási rendszer és a tenderek áttekintése – mondta a Világgazdaságnak Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter főtitkára. Szerinte a mostani 18 százalékról akár 50 százalékra is nőhet a magyarországi orvostechnikai értékesítésben a hazai gyártók szerepe, ha felülvizsgálják az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatát. A magyar egészségipar jelentőségét mutatja, hogy évente 300 milliárd forint értéket állít elő, ebből 200 milliárd export.

Tóth Zsolt szerint

a koronavírus-járvány is rávilágított arra, mennyire fontos a hazai orvostechnikaieszköz-ipar: az a 85 milliárd forint, amelyet az állam erre a területre fordít, nagyban segítheti a hazai kkv-k fejlődését is.

A szektor több mint kétezer hazai vállalkozása 12 ezer főállású és 32 ezer bedolgozó munkatársat foglalkoztat. A kormányhatározat szerint létrehozandó egészségipari kockázati tőkealap kapcsán Tóth Zsolt közölte: olyan innovációs képességet támogató rendszerre van szükség, amely a meglévő hazai egészségipari gyártókat fejleszti, növekedésüket segíti.