Rétestésztaként nyúlik a bíróságon a Messi-Massi ügy

A Bíróság elutasítja az EUIPO és egy spanyol társaság által a Törvényszék azon ítélete ellen benyújtott fellebbezéseket, amely megengedte Lionel Messi labdarúgó számára a „MESSI” védjegy lajstromozását sportcikkek és sportruházat tekintetében.

2011 novemberében Jaime Masferrer Coma felszólalást nyújtott be az L. A. Messi Cuccittini által bejelentett védjegy lajstromozásával szemben, arra való hivatkozással, hogy

összetéveszthetőség áll fenn a többek között ruházati cikkek, cipők, kerékpáros sisakok, védőruházat és kesztyűk tekintetében lajstromozott MASSI európai uniós szóvédjegyekkel

(az e védjegyekhez fűződő jogokat 2012 májusában átruházták a J. M.-E. V. e hijos nevű spanyol társaságra).

2013-ban az EUIPO helyt adott a felszólalásnak. E határozat ellen L. A. Messi Cuccittini fellebbezést nyújtott be az EUIPO-hoz. 2014 áprilisában az EUIPO elutasította a fellebbezést, lényegében amiatt, hogy összetéveszthetőség áll fenn a MASSI és a MESSI megjelölések között. L. A. Messi Cuccittini ezt követően az Európai Unió Törvényszékéhez fordult, az EUIPO határozatának hatályon kívül helyezését kérve. 2018. április 26-i ítéletével a Törvényszék hatályon kívül helyezte e határozatot, mivel úgy vélte, hogy

a labdarúgó jóhírneve semlegesíti a két megjelölés közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóságokat és kizár mindennemű összetéveszthetőséget.

Mai ítéletében a Bíróság elutasítja a két fellebbezést. Az EUIPO azt rótta fel a Törvényszéknek, hogy az kizárólag az érintett közönség egy jelentős részének észlelésére hagyatkozott az összetéveszthetőség fennállásának kizárása érdekében. A Bíróság viszont úgy véli, hogy

a Törvényszék a MASSI és a MESSI védjegyek észlelését illetően az érintett közönség egészének észlelését figyelembe vette annak megállapítása előtt, hogy az EUIPO tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a MESSI védjegynek a szóban forgó áruk tekintetében történő használata összetéveszthetőséget kelthet a MASSI védjegyekkel az érintett közönség képzetében.

A J. M.-E. V. e hijos azt állította, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy vélte, hogy az összetéveszthetőség értékelésénél figyelembe kell venni az adott személy, jelen esetben L. A. Messi Cuccittini jóhírnevét, akinek a neve az uniós védjegy lajstromozására irányuló bejelentési kérelem tárgyát képezi. A Bíróság rámutat, hogy akárcsak a korábbi védjegy jóhírneve esetében,

a nevét védjegyként lajstromoztatni kérő személy esetleges közismertsége egyike azon releváns tényezőknek, amelyeket az összetéveszthetőség értékelésénél figyelembe kell venni, hiszen e közismertség kihatással lehet a védjegy érintett közönség általi észlelésére.

A Törvényszék tehát nem vétett hibát annak megállapításával, hogy L. A. Messi Cuccittini közismertsége releváns tényezőt képezett a „messi” és a „massi” szavak közötti fogalmi eltérés megállapításánál.

A Bíróság ezenfelül hangsúlyozza, hogy ellentétben a spanyol társaság által állítottakkal, L. A. Messi Cuccittini közismertségének kérdése már az EUIPO előtti jogvitának is tárgyát képezte. Hozzáteszi, hogy a Törvényszék előtti keresetindítás szakaszában hivatkozott olyan érvek, amelyek csupán közismert tények ismertetésére szorítkoznak, nem tekinthetők újaknak, még akkor sem, ha a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy mivel a Messi név – mint egy világszerte ismert labdarúgó, illetve közszereplő családneve – jóhíre közismert tényt képez, vagyis olyan tényt, amelyet bárki ismerhet és amely általánosan hozzáférhető forrásokból megismerhető, e források olyan elemek voltak, amelyek már akkor is az EUIPO rendelkezésére állhattak, amikor a határozatát meghozta, és amelyeket figyelembe kellett volna vennie a MASSI és a MESSI megjelölések fogalmi hasonlóságának értékelése keretében.

Végül a Bíróság úgy véli, hogy a J. M.-E. V. e hijos azon érve, miszerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a Ruiz-Picasso és társai kontra OHIM ítéletből eredő ítélkezési gyakorlatot, ezen ítélet téves olvasatán alapul. Valamely felszólalás alátámasztásaként hivatkozott korábbi közismert védjegy megléte ugyanis nem képezi alkalmazási feltételét ezen ítélkezési gyakorlatnak. A Bíróság emlékeztet arra, hogy következésképpen az az értékelés, amely annak megállapítását szolgálja, hogy valamely megjelölésnek van-e világosan meghatározott jelentése a közönség képzetében, vonatkozhat mind a korábbi védjegyet képező megjelölésre (jelen esetben a MASSI-ra), mind az azon védjegynek megfelelő megjelölésre, amelynek lajstromozását kérik (jelen esetben a MESSI-re). Ebből következik, hogy miután megállapította, hogy az érintett közönség a MASSI és a MESSI megjelöléseket mint fogalmilag eltérőket fogja észlelni, a Törvényszék jogosan alkalmazhatta ezen ítélkezési gyakorlatot.