UNICEF: Hollandiában öröm gyereknek lenni, az USA a sor a végén kullog

Magyarország a középmezőnyben zárt, a magyar 15 évesek 77 százaléka elégedett az életével. Hollandiában, Dániában és Norvégiában a legjobb gyereknek lenni az EU és az OECD országai közül, míg a rangsort Chile, Bulgária és az Egyesült Államok zárja – áll a tanulmányban.

Magyarország a 41 vizsgált országból (az összesítő lista 38 országot sorol fel) a 15. helyet szerezte meg.

A Worlds of Influence című jelentés, az UNICEF 20. éve megjelenő tanulmánya (ún. Report Card) azt mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolják a gyerekek jóllétét a magas jövedelmű országokban. A jelentés országos és nemzetközi felmérések (PISA-mérés, WHO, UNICEF, Világbank stb.) adatait veszi figyelembe és használja fel arra, hogy az EU és az OECD-országokat a gyermekek mentális és fizikai egészsége, tudományos ismeretei és szociális készségei szerint rangsorolja.

Magyarország a gyerekek készségei terén teljesített a legjobban (13.), a gyerekek mentális egészsége alapján a 15. helyet kapta, míg a fizikai egészségük szerint a 21.-et.

A térségből Magyarországot csak Szlovénia (9. hely) és Horvátország (11. hely) előzte meg.

Mentális egészség

A jelentés többek között a 15 éves gyerekek élettel való elégedettségét vizsgálta. Az országok többségében a gyerekek kevesebb mint négyötöde elégedett az életével, azonban nagyok a területi eltérések.

A lista élén Hollandia végzett, ahol 90 százalék mondta azt, hogy jól érzi magát a bőrében,

míg Törökországban ez az arány mindössze 53 százalékos. A top ötben helyet kapott Hollandia mellett Mexikó, Románia és Finnország is. Magyarországot a jelentés e téren a 16. helyre rangsorolta 77 százalékkal:

idehaza pont annyian elégedettek az életükkel a tinik közül, mint Ausztriában és Szlovákiában.

Arra a kérdésre, hogy mi határozza meg jóllétüket, a gyerekek kihangsúlyozták a jó minőségű – családi és kortárs – kapcsolatok fontosságát.

A felmérés megállapításai szerint sokkal rosszabb mentális állapotban vannak azok a gyerekek, akiknek a családja kevésbé támogató, vagy akiket rendszeresen ér bántalmazás a kortársaik részéről (bullying).

A tanulmány kitér az öngyilkossági halálozási adatok bemutatására is: a gazdag országokban 100 ezerből még mindig átlagosan 10 15-19 év közötti fiatal vet véget saját kezével az életének és ezzel az öngyilkosság vezető haláloknak számít a körükben.

Görögországban (1,4 fő), Portugáliában (2,1) és Izraelben (2,2) a legalacsonyabb az öngyilkossági ráta a 15-19 éves kor közötti serdülők között,

míg Litvániában a legmagasabbak az adatok (18,2 fő). Magyarország (4,5) a lista 14. helyén található.

Egészség

Az 5-14 éves gyermekek halandósági mutatóiból is erős területi különbségek rajzolódnak ki. A legrosszabb helyzetben lévő Mexikóban négyszer annyi 5-14 éves kor közötti gyerek hal meg, mint Luxemburgban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Írországban vagy Svájcban. Luxemburgban ezerből 0,36 gyerek hal meg a 14. születésnapja előtt, míg Mexikóban 2,47. Magyarország a listán a 27., idehaza éppenhogy egy alatt marad a korosztály halálozási aránya.

A gyerekek fizikai egészségét vizsgálva megjegyezhető, hogy

a magas jövedelmű országokban az elmúlt években nőtt az elhízás és a túlsúly aránya a gyermekek körében.

Az elhízás növekedése az életstílus változásával és az élelmiszerek előállításának és reklámozásának nem megfelelő szabályozásával áll összefüggésben.

Nagyjából minden harmadik gyerek elhízott vagy túlsúlyos a kutatásban vizsgált összes országot tekintve, ez az arány pedig Dél-Európában meredeken emelkedik tovább.

Az Egyesült Államokban a legmagasabb az elhízás aránya (42 százalék), ezt követi Új-Zéland (39 százalék) és Görögország (37 százalék). Magyarországon 28 százalék az elhízott vagy túlsúlyos gyerekek száma, ezzel az ország a 41 vizsgált állam közül a 23. helyen áll.

Szintén átlagosnak mondható a testükkel elégedetlen hazai 11, 13 és 15 éves gyerekek aránya. A magyar tinédzserek 32 százaléka túl kövérnek, 15 százalékuk túl soványnak tartja magát.

Képességek

Az OECD és az EU országaiban

a gyermekek átlagosan 40 százaléka nem rendelkezik 15 éves koráig az alapvető olvasási és matematikai készségekkel.

A Bulgáriában, Romániában és Chilében élő gyermekek a legkevésbé jártasak ezekben a készségekben, míg Észtországban, Írországban és Finnországban élők vannak a legjobb helyzetben.

Magyarország az olvasási és matematikai készségek tekintetében a 27. helyen áll.

A felmérés során a legtöbb gyerek egyetértett azzal az állítással, hogy könnyen teremt barátságot, a megkérdezett országok közel felében azonban a gyerekek egynegyede úgy értékeli, hogy nem könnyű számára a barátkozás.

A chilei, japán és izlandi gyerekek a legkevésbé magabiztosak ezen a területen. A felmérés szerint a 15 éves magyar gyerekek 79 százaléka könnyen barátkozik. A többi országhoz hasonlóan hazánkban is boldogabbak azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak a szabadban, mint azok, akik nem.

A jelentés az országokat a gyermekek jóllétét támogató politikáik és más tényezők, többek között a gazdaság, a társadalom és a környezet alapján is rangsorolja.

Norvégia, Izland és Finnország rendelkezik a gyermekek jóllétét célzó szakpolitikával és intézkedésekkel.

Törökországban, Mexikóban és Görögországban a legrosszabb a helyzet. Magyarország e területen a 26. helyet szerezte meg.

„Legyünk akár válságban, akár békés időszakban, a családoknak támogató kormányokra és munkahelyekre van szükségük ahhoz, hogy boldog és egészséges állampolgárok következő generációját neveljék fel” – mondta Fayaz King, az UNICEF ügyvezetőigazgató-helyettese. „A gyermekekbe való befektetés közvetlen befektetés a jövőnkbe.”