Csak az ár számít a maszkvásárlásnál

Országos felmérés készült a magyarok maszkviselési szokásairól és arról, hogy változtak-e a vírus kirobbanása óta a vásárlási szokásaink Minden második magyar fontosnak tartja, hogy megfelelően védjen a szájmaszk a vírus ellen,

mégis a megkérdezettek csupán 8 százaléka hord minősített szájmaszkot

– derült ki a SzerszamKell.hu 2436 fő bevonásával készített piackutatásából. A válaszadók fele 25-54 év közötti budapesti lakos volt.

Szeretnénk, ha védene, mégsem olyat hordunk

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók több, mint a fele (68 százalék) többször használatos textil, vagy eldobható orvosi szájmaszkot hord és úgy gondolja, hogy ezek a típusú maszkok védenek a leginkább a megbetegedések és a vírus ellen.

Ez az arány annak tudatában érdekes, hogy 47 százalékuk tartja fontosnak, hogy minősített, EU-s szabványnak megfelelő legyen a maszk, amit hord. Sajnos azonban ezek a típusú maszkok nem rendelkeznek semmilyen tanúsítvánnyal és nem alkalmasak a vírusok megfelelő szűrésére sem.

Nagy Gábor munkavédelmi szakember és a barkácsáruház ügyvezetője szerint az egészségügyi eldobható maszkok és a textil maszkok csupán a védelem hamis illúzióját keltik: “Mivel nem fedik teljesen az arcot, oldalt a réseken ugyanúgy bejuthatnak a vírusok, a kilélegzett pára miatt benedvesedett felület pedig a baktériumok melegágya lehet.”

Arra kérdésre, hogy jellemzően hogyan hordják a maszkot, 17 százalékuk felelte azt, hogy az orrát szabadon hagyja, vagy az állára húzva hordja a szájmaszkot, hogy jobban kapjon levegőt és ne párásodjon a szemüvege.

A válaszadók 80 százaléka bevallásuk szerint rendeltetésszerűen, az orrát és a száját eltakarva viseli a szájmaszkot.

Az ár erős szempont

Ami a maszkok beszerzését illeti, legtöbben a bolti vásárlást részesítik előnyben és főleg az ár dönt: azok az emberek, akiknek nem számít, hogy minősített legyen a maszk, biztosan az első és legolcsóbb eldobható, vagy textil maszkot veszik le a polcról.

Akiknek számít, hogy megfelelően védjen, az jellemzően ajánlás útján dönt, de ugyanúgy megnézi a maszk árát és valószínű, hogy a boltban veszi meg. Ami mindkét csoportban közös, (49 százaléka a válaszadóknak)

hogy legyen a lehető legolcsóbb akkor is, ha nem feltétlen az a leghatékonyabb.

58 százaléka válaszolt határozott igennel a kérdésre, annak ellenére, hogy a szájmaszkot csupán a kitöltők 23 százaléka szerzi be online.

Mit gondolunk a második hullámról?

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mire számítunk a második hullámtól és hogyan készülünk fel rá? A megkérdezettek 65 százaléka úgy látja, hogy komoly szigorítások érkeznek,

mégis közel a felük nem készül különösebben rá, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja a vírus jelenlétét.

“Áruházunk megrendelési statisztikái szerint, amíg az első hullám kitörésekor tapasztalt rendelés szám tízszerese volt a normál napi rendelés számnak, addig a második hullám kezdetekor nem volt tapasztalható ekkora kiugrás.

Elképzelhető, hogy belefáradtunk a folytonos készenléti állapotba és a rengeteg napról napra változó rendelkezésbe, ezért az ingerküszöbünk is kitolódott a vírussal kapcsolatban.” – vélte a szakember.