Kérdéses a japán gyorsvasutak jövője
A nagy sebességű vonatok Sinkanszen, azaz „új törzsvonal” néven ismert hálózata óriási jelentőségű Japán életében. Egyfelől szimbolikus értelemben fontos, hiszen az ország technológiai fejlettségét tükrözi, és a nemzeti büszkeség forrása, másfelől meghatározó eleme az ország közlekedési infrastruktúrájának.
A vonatok az óránkénti 320 kilométeres sebességre is képesek, több mint 2900 kilométernyi vágányon járnak, összekötve a szigetcsoportot.
Az 1964-es indulástól mostanáig a gyorsvasúthálózat rendkívül biztonságosnak és jövedelmezőnek bizonyult. A vonalak nagy része önmagában is nyereségesen működik, de a Sinkanszen-technológia – beleértve a vonatok híres pontosságát támogató szoftvert – értékes japán exporttermék is egyben.
Még ez a technológia sem tudott azonban ellenállni a koronavírus okozta válságnak. A korlátozó intézkedések nagyban csökkentették egyrészt a belföldi utazások, másrészt az ide utazók számát. Ám a rövid távú hatások mellett hosszabb távú kihívásokkal is szembe kell néznie a szolgáltatásnak. Japán népessége rekordmértékben öregszik, előrejelzések szerint 2065-re akár 35 százalékkal is kevesebben élhetnek az országban. Ráadásul a tendencia romló, az amúgy is alacsony születési arány tovább csökken. Ennek oka részben az, hogy a fiatalok a kisebb városokból és a vidéki területekről olyan nagyvárosokba költöznek, mint Tokió, ahol a születési arány a legalacsonyabb. Egy, az évtized közepén készült független előrejelzés szerint ennek az lesz a következménye, hogy 2050-re Japán vidéki városainak a fele elnéptelenedik.
Az is hatással van a hálózat kihasználtságára, hogy
a Sinkanszen által lehetővé tett ingázásra kevésbé van szükség, az utazási szokások átalakulnak, egyebek között a távmunka elterjedése miatt.
Ezek az átalakulások megkérdőjelezik a vasúti hálózat régóta várt következő generációja, a mágneses lebegtetési technológiával súrlódásmentesen közlekedő, 84 milliárd dolláros Linear Chuo Shinkansen Tokiót Oszakával összekötő szakaszának életképességét. Még úgy is, hogy ez már óránként több mint 480 kilométeres sebességre lesz képes, a belföldi repülőjáratoknak támasztva még erősebb konkurenciát.
Annak ellenére, hogy az idei második negyedévben a Tókaido Sinkanszent, a legrégebbi és legjövedelmezőbb gyorsvonatot üzemeltető Középjapán Vasúttársaság bevétele például
73 százalékkal esett vissza 2019 azonos időszakához képest, még mindig úgy tűnik, hogy a koronavírus okozta gazdasági visszaesés kevésbé pusztító a gyorsvasút számára, mint a 2011-es hármas katasztrófa.
Akkor Japánt földrengés rázta meg, majd cunami és az azt követő atomválság sújtotta. Azonban a világjárvány elhúzódó hatása is kritikus kérdést vet fel a Sinkanszen jövőjével kapcsolatban: vajon egy kisebb népességű és a távmunkát jobban elfogadó országban még mindig szükség van ekkora sebességre?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.