A vírus több mint ezerötszáz igazolt sportolót döntött le a lábáról

A koronavírus a sportolókat sem kíméli. Idehaza is számos példát hallhattunk, hogy erejük teljében lévő élversenyzőket képes ledönteni a lábukról a fertőzés, a szövődmények miatt többen kórházba kerültek – derül ki a Blikk összeállításából.

Kulcsfontosságú, hogy a sportorvosi ajánlásokat betartva térjenek vissza a pályára, azonban az esetszámok is arról tanúskodnak, komoly különbségek adódhatnak abból, hogy egyes klubok, szövetségek mennyire veszik komolyan a veszélyt.

A járvány második hulláma alatt összesen több mint 1500 igazolt sportoló betegedett meg.

Bánhidi Bence (25), a Szeged kézilabdázója is átesett a fertőzésen, s bevallotta, nem gondolta volna, hogy a vírus képes ledönteni a lábáról egy 130 kilós embert egy nap alatt. Akadtak még ijesztőbb esetek, az OSC vízilabdázója, Tóth Kristóf (24) augusztusban kétoldali tüdőembóliával és tüdőgyulladással került kórházba, másfél hétig mesterségesen segítették a légzését.

A Diósgyőrtől távozott finn jégkorongozónál, Mikko Pukkánál (38) pedig az atlatszo.hu szerint a túl korai visszatérése után diagnosztizáltak szívizomgyulladást.

Fontos, hogy a klubok betartsák az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) ajánlásait: a protokoll alapján az érintettektől ideiglenesen a sportorvosi engedélyüket visszavonják,

a tünetek súlyosságától függően csak 3-6 hetes pihenő és kardiológiai vizsgálat után állhatnak újra edzésbe.

„A vírus több belső szerv gyulladását okozhatja, ezért van szükség a megfelelő monitorozásra. A szív érintettsége azért is veszélyes, mert amíg tüdőgyulladás esetén a sportoló maga is érzi a légzésén a problémát, a szívizomgyulladás nem feltétlenül jár figyelmeztető jellel, vagy rosszabb esetben csak a szervezet összeomlása előtti másodpercekben” – mondta el dr. Toman József (43), az OSEI-en belül működő Válogatottkereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa.

A szakember szerint érzékelnek a sportszervezetek között hozzáállásbeli különbségeket, pozitív példaként a Honvéd egyesületét és a kézilabda-szövetséget emelte ki.

A kéziseknél a legmagasabb a bejelentett esetszám, 586 fővel, de ebben a tesztek száma is közrejátszik.

„A magas esetszám a kézilabdázóknál egyfelől azzal magyarázható, hogy zárt térben űzött, szoros testi kontakttal járó sportról van szó, másfelől pedig a sok ellenőrzéssel. Más sportágakban is lehetnek hasonlóan magas számok, de sajnos nem minden szövetségnél van meg ez a fajta hajlandóság az együttműködésre. Holott minél több a teszt, annál pontosabb képet kapunk a betegség veszélyeiről” – fogalmazott dr. Toman József.

„Van egy rendszerünk az összes engedéllyel rendelkező versenyzőről, a labdarúgó-szövetség például minden éjjel lekérdezi ennek az adatait. Muszáj mindenkinek megérteni, hogy mi jót akarunk, szeretnénk elkerülni, hogy a sportolók adott esetben maradandó egészségkárosodást szenvedjenek. Úgy gondolom, ez mindnyájunk közös érdeke” – mondta el a Válogatottkereteket Ellátó Szolgálat vezető keretorvosa.