Hétfőn folytatódik Nicolas Sarkozy pere

Elutasította csütörtökön a párizsi büntetőbíróság a halasztási kérelmet Nicolas Sarkozy perében. A volt francia államfőt befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval vádolják. A per jövő héten folytatódik.

A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót,

Gilbert Azibert-t információkért cserébe. Ez utóbbi kérte a per elhalasztását a hétfői nyitónapon a koronavírus-járványra hivatkozva. A bíróság a héten elvégzett orvosi szakvéleményt alapján megállapította: a 73 éves bíró egészségi állapota alkalmassá teszi arra, hogy az óvintékedések betartása mellett megjelenjen a bíróságon, ezért be is idézte hétfőre.

Nicolas Sarkozy és a meggyanúsított ügyvédbarátja, Thierry Herzog a hétfői és a csütörtöki tárgyalási napon is megjelent, de a bíróság egyelőre nem kezdte meg az ügy érdemi tárgyalását.

Nicolas Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.

A per három hétig tart, és még az év vége előtt ítélethirdetés várható.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.

A volt elnök szerint törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben.

Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Ez a kérdés várhatóan a per egyik fő vitás kérdése lesz. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látja bizonyítottnak a korrupciós szándékot, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbírsággal sújtható.

Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől.