A kibertámadásokra is felkészült a Magyar Honvédség

Az elfogadott nemzeti biztonsági stratégia a nemzet biztonságának szavatolása érdekében írta elő a Magyar Honvédségnek a kibertámadások és a hibrid hadviselés elleni hatékony fellépés szervezeti, technikai és emberi feltételeinek kiépítését.

A Magyar Honvédség kész a kibertámadások és a hibrid hadviselés kivédésére, az elkövetők és megbízóik elleni fizikai fellépésre is

- írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

A napilap ismerteti Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentését, amely szerint „a Magyar Honvédség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mindig egy lépéssel a fenyegetések előtt járjon: kiberműveleti központot, kiberlabort és kibervédelmi szemlélőséget hoztunk létre. Ezek mind lefedik a Magyar Honvédség képességigényét és szükségletét, hogy meg tudjunk küzdeni a hibrid hadviseléssel is.”

A kibertámadások és a hibrid hadviselés, illetve az ellenük való hatékony fellépés kiemelt figyelmet kapott a tavasszal elfogadott nemzeti biztonsági stratégiában.

Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges.

Mivel a kiberműveleteknek sokszor nehezen bizonyítható az indítéka, nem könnyű az elkövető azonosítása, megnevezése, a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával.

A stratégia a kiemelt biztonsági kockázatok közé sorolja azokat az összehangolt és széles körű diplomáciai, információs és titkosszolgálati műveleteket, amelyek pénzügyi-gazdasági nyomásgyakorlással, pénzügyi spekulációs támadásokkal vagy katonai fenyegetéssel párosulva (vagyis a hibrid hadviselés eszközeivel) Magyarország destabilizálására törekednek, és gyengítik nemzetközi érdekérvényesítő képességét.

Ugyancsak kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek a dokumentum szerint a jelentős károkat okozó kibertámadások a kormányzati informatikai rendszerek, az e-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen.