Letöltendő börtönt is kértek Nicolas Sarkozyre

Két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte kedden a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia államfőre az ügyész a párizsi büntetőbíróságon.

A volt államfőt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe.

A vádhatóság képviseletében Jean-Luc Blachon pénzügyi ügyész ötórás vádbeszédében az ügy másik két szereplőjére is hasonló büntetés kiszabását indítványozta, valamint javasolta, hogy az ügyvédet öt évre tiltsák el hivatásának gyakorlásától.

Nicolas Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.

A cselekmények nem valósultak volna meg, ha egy volt elnök, aki egyébként ügyvéd, észben tartotta volna a nagyságot, a felelősséget és az egykori feladatához kapcsolódó kötelezettségeket. A köztársaság nem felejti el az elnökeit, már csak azért sem, mert a történelmet őt írják. Ellentétben nem fogadható el, hogy egy volt elnök elfelejtse a köztársaságot, és azt, amit az több évszázada magába foglal: a jogállamot

– fogalmazott az ügyész.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy – a felvételek szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.

Az ügyészség ennek ellenére az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják.

A korrupcióellenes ügyekkel foglalkozó nemzeti pénzügyi ügyészség vezetője, Jean-Francois Bohnert személyesen utasította el a perben a gyanúsítottak és az ellenzéki jobboldal részéről elhangzott vádakat.

Senki sem azért van itt, hogy bosszút álljon egy volt köztársasági elnökön

– fogalmazott.

Nicolas Sarkozy a perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A volt elnök korábban úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel politikai ellenfelei, de a vádbeszédet nem kívánta kommentálni.

Ügyvédje, Jacqueline Laffont a per kezdetén az egész eljárás semmissé nyilvánítását kérte. Álláspontja szerint a védelem jogát súlyosan és többször is sérelem érte az ügyészség részéről, amely több szabálytalanságot is elkövetett.

A védőbeszédeket szerdán és csütörtökön tartják, az ítélethirdetés előtt.