A védőoltás a hatékony védekezés a járványok ellen

A védőoltások széles körben történő alkalmazása, és a lakosság megfelelő szintű átoltottsága – az úgynevezett nyájimmunitás elérése – a leghatékonyabb védekezés a fertőző betegségekkel szemben – erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői.

A fertőzések elleni védekezésben az orvostudomány nagy előrelépése a védőoltások bevezetése volt, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy az emberi szervezet immunválasza szándékosan is kiváltható.

A 20. században számos fertőző és gyakran halálos betegség ellen vált elérhetővé védőoltás, így oltási programok indultak világszerte.

A védőoltások terjedésével több, korábban sok halálos áldozatot követelő betegség szinte teljesen eltűnt, az oltottság tömegessé, illetve a szegényebb országok számára is elérhetővé vált – mutatják be a történelmi, társadalmi összefüggéseket az ÁSZ elemzői.

Kiemelik: napjainkban számos fertőző betegség ellen léteznek védőoltások, amelyeknek köszönhetően évente több millióan kerülhetik el a halált és több százezer gyermek tartós egészségkárosodástól, súlyos szövődményektől menekül meg. Az orvostudomány eredményeinek köszönhetően a születéskor várható élettartam az elmúlt két évszázad alatt körülbelül a kétszeresére nőtt, amelynek meghatározó tényezője, hogy védőoltásokkal meg tudták előzni a fertőző betegségek okozta gyerekkori halálozásokat a világ nagy részén.

A védőoltások nemcsak a gyermekkorban, hanem a felnőttkorban fellépő fertőző betegségek elleni küzdelemnek is hatékony eszközei

– mutatnak rá az ÁSZ szakértői.

Kifejtik: a védőoltások léte és alkalmazása, a lakosság megfelelő szintű átoltottsága adja meg a társadalom számára a fertőző betegségekkel szembeni biztonságot. Felhívják a figyelmet, hogy a védőoltások elmaradása csökkentheti a populációs védettséget, amelynek eredményeként már elfeledett betegségek egy-egy területen újra megjelenhetnek. A populációs védettségnek, vagy nyájimmunitásnak nem csak az egészség társadalmi szintű megőrzésében van szerepe, hanem a gazdasági fejlődésben, a gazdaság fenntarthatóságában is – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Az ÁSZ honlapján elérhető elemzésből az is kiderül, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a jogszabályban rögzített kötelező védőoltások száma (12 betegség ellen), amely a lakosság védőoltásokba vetett bizalma mellett hozzájárult ahhoz, hogy az átoltottságban kimagasló eredményeket értünk el 2018-2019-ben.

Az egyes kötelező védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közel 100 százalékos átoltottsági szintjének köszönhetően hazánkban, 2018-2019-ben minimálisra csökkentek, vagy teljesen eltűntek olyan regisztrált fertőző betegségek, mint a szamárköhögés, a tuberkulózis, vagy a diftéria, amelyek korábban jelentős mértékű halálos áldozatot követeltek.

Az Európai Unióban minden tagállam saját oltási programmal rendelkezik, a tagállamok túlnyomó többségében, több mint 2/3-ában a védőoltások alkalmazása nem kötelező.

Ezzel együtt 2018-2019-ben a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek esetében az EU tagállamaiban szinte mindenütt 90% feletti volt az átoltottság mértéke. Ezek az arányok azt mutatják, hogy társadalmi szinten elfogadott a védőoltások hasznossága, attól függetlenül, hogy a lakosságot a jogszabályok kötelezik, vagy csak ajánlott a védőoltások beadása – vonják le a következtetést az ÁSZ elemzői.

Felidézik, hogy az Állami Számvevőszék 2020 június végén nyilvánosságra hozott,„a COVID-19 járvány közpénzügyi hatásainak értékelése című elemzése is felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárvány a globális gazdaságban korábban soha nem tapasztalt nehézségeket okozott. A járvány továbbterjedése miatti társadalmi sokk és az ezzel járó bizonytalanságok hátráltatják a gyors gazdasági fellendülést, ezért a védőoltással történő hatásos védekezés, a járvány megszüntetése hozzájárul a gazdaság fenntarthatóságához, fejlődéséhez is – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

Hangsúlyozzák: ezért fontos, hogy a világjárvány okozta kihívásra – az egészségügyi rendszer és a gazdaság fenntarthatósága érdekében – a társadalom oldaláról az állampolgárok is megfelelő választ adjanak, mert az egyének aktív oltási hajlandóságával – ennek ösztönzésével – lehet elérni azt az oltottsági szintet és biztonságot, amellyel a járvány megfékezhető, a tömeges megbetegedések elkerülhetőek.

Az elemzést teljes terjedelemben ide kattintva olvashatja el.