Egyre több felhasználót érintenek az internetes csalások

Több mint 275 ezer, a globális Covid-járványhoz kapcsolódó csalásról és személyazonosság-lopásról kapott bejelentést tavaly december közepéig az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága,

az érintett áldozatok összesen 211 millió dollár (körülbelül 63 milliárd forint) elvesztését jelentették. A bűnözők általában vagy az egészségügyi hatóságok tagjainak adták ki magukat, vagy olyan védőfelszereléseket kínáltak eladásra, amelyekből éppen hiány volt

– derül ki az ESET elemzéséből.

Idén a legújabb internetes átverések már a vakcinával kapcsolatosak, tömeges terjedésük miatt az Interpol és az Europol is riasztást adott ki. A bűnözők kéretlen üzeneteikben a személyes adatok és banki azonosítók megadása után a várakozási listán való előrébb jutást, vagy felár ellenében azonnali oltóanyagot ígérnek.

A kiberbűnözők aktivitása azonban a közegészségügyi vészhelyzetektől és a globális eseményektől függetlenül is egyre nagyobb. Az Európai Bizottság a közelmúltban felmérést készített a fogyasztók csalásokkal kapcsolatos tapasztalatairól, amelyben Magyarország is részt vett. A kutatás során megállapították, hogy a megkérdezett európaiak több mint fele találkozott már a felmérésben szereplő csalások legalább egyik típusával az elmúlt két évben.

Az ESET elemzése szerint

a leggyakoribb átverések között továbbra is ott vannak az online vásárlással és aukciókkal kapcsolatos próbálkozások. A csalók gyakran hoznak létre hamis kiskereskedelmi weboldalakat, ahol nevetségesen alacsony áron kínálják híres márkák luxustermékeit.

Ha egy ilyen weboldalról rendelnek valamit, az általában meg sem érkezik, vagy ha mégis, az biztosan silány minőségű hamisítvány. Az igazán nagy veszély viszont az, hogy a rendelés során megadott hitelkártyaadatokkal is visszaélhetnek a csalók. Aukciós átverés esetén egy nem létező terméket bocsájtanak licitre, vagy lemásolják egy valóban eladásra kínált tárgy hirdetését, mintha az a sajátjuk lenne. Az aukciót megnyerő vevő végül sosem kapja meg a kifizetett terméket.

A „money mule”, vagyis az online pénzmosást álcázó átverések különböző formákat ölthetnek, a mögöttük álló bűnözők célja azonban mindig ugyanaz:

tiltott tevékenységből származó pénz mozgatása nyomon- követhetőség nélkül

– írja tanulmányában az ESET. Ez egy olyan új pénzmosási technika, amely során a bűnözők a pénzintézetekkel történő kapcsolatfelvételt iktatják ki, és egy harmadik személy – money mule, azaz pénzöszvér – közreműködésével bújtatják a pénzüket. Szintén gyakoriak az előlegdíjas csalások kategóriájába tartozó lottó- és nyereménycsalások, amelyek általában azzal kezdődnek, hogy a potenciális áldozat egy kéretlen e-mailt, telefonhívást vagy sms-t kap, amelyben azt állítják, hogy egy nagyobb összeget vagy valamilyen luxusnyereményt nyert, amelynek átvételéért csak korlátozott ideig tud jelentkezni. Ehhez azonban először ki kell fizetnie egy bizonyos összeget, amely fedezi az adókat, a szállítási költséget vagy egyéb más képzeletbeli költséget. Mivel a nyereményjáték nem is létezik, az áldozat soha nem kapja meg az ígért nyereményét, hiába fizeti ki a kért összeget.

Többnyire az adóbevallási időszak környékén lehet találkozni az adózáshoz kapcsolódó csalásokkal. A kiberbűnözők egyik gyakran alkalmazott technikája, hogy a helyi adóhatóság nevében adathalász e-maileket küldenek, amelyekkel megpróbálnak személyes és pénzügyi információkat kicsalni az áldozataiktól. Az így megszerzett adatokat végül pénzügyi csalásokra és személyazonossággal való visszaélésre használják.