Közel feleannyira népszerűek az okosórák hazánkban, mint az unióban

A tavalyi évben az Európai Unióban majdnem minden ötödik (19 százalék) állampolgárnak volt okosórája vagy okoskarkötője, míg Magyarországon minden tizedik (10 százalék) ember használta ezeket az eszközöket. De számottevő eltérések mutatkoztak az okosotthonok és egyéb kellékek népszerűségében is – derül ki az Eurostat friss felmérésből.

Már a világjárvány előtt is erőteljesen terjedt a digitalizáció a világunkban, azonban a koronavírus megjelenése számottevően felgyorsította ezt a folyamatot az Európai Unió statisztikai hivatala szerint.

A tavalyi évben például már majdnem minden ötödik (19 százalék) európai állampolgár használt okosórát vagy okoskarkötőt.

A legnagyobb népszerűségnek Csehországban örvendenek a digitális kiegészítők, ahol több mint minden harmadik (35 százalék) személy használja ezeket.

Majd szorosan mögöttük jönnek Finnország (33 százalékos) és Észtország (31 százalékos) arányszámai.

Ezzel szemben a legkisebb mértékben Görögországban élnek ezekkel a kellékekkel, ahol lakosságnak csak a 7 százalékának van.

A sorban utánuk következik Románia (8 százalékkal) és Ciprus (9 százalékkal).

Míg Magyarországon és Bulgáriában fej fej mellett 10 százalékos volt az okosórák és -karkötők népszerűsége, ezzel majdnem fele az uniós átlagnak.

Az internetre csatlakoztatható kütyük csoportjait vizsgálva további számottevő eltéréseket figyelhetünk meg, a magyarországi és az uniós átlagok között.

Hazánkban a második legsűrűbben alkalmazott digitális készülékek 6 százalékkal az otthoni biztonsági berendezések voltak, mint a riasztó vagy füstérzékelők. Majd a harmadik helyen 4 százalékkal az internetre kapcsolható háztartási gépek jöttek, mint a hűtőgép vagy a kávéfőző.

A magyarországi okoseszközök közül egyedül a digitális játékok 3 százalékos elterjedtsége haladta meg egy százalékponttal a kontinensen mért átlagot.

Az okosórák és -karkötők használata mellett jelentős eltérés mutatkozik a virtuális asszisztensek elterjedtségében is, itt ugyanis 7 százalékponttal alacsonyabb volt a mutató nálunk, mint az unióban. De 6 százalékpontos különbség volt a fűtő- és mérőberendezések népszerűségében is. Valamint az internet elérésel rendelkező gépjárművek arányában is.