Reklámtender: nem indít nyomozást a rendőrség

Feljelentést történt a fővárosi tömegközlekedési reklámtender ügyében, azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nem indított nyomozást – értesült a Világgazdaság.

Az eset kapcsán egy magánszemély, Tényi István fordult a hatóságokhoz, miután a lapunk megírta, hogy a meghiúsult közbeszerzés évi közel egymilliárd forintos bevételkiesést eredményez a budapesti közösségi közlekedésben. Az NNI határozatával szemben a közléstől számított 15 napon belül lehet panaszt tenni a nyomozó hatóságnál. Tényi István érdeklődésünkre elmondta, hogy

kedden kapta meg az elutasító döntést, amelyet egyelőre tudomásul vesz.

Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Főügyészség ezt a határozatot is megvizsgálja törvényességi szempontból (erre körülbelül 90 nap áll a rendelkezésére), és amennyiben szabálytalanságot észlel, hivatalból el fog járni. Tényi István, aki rendszeresen visz a hatóságok elé visszaélés gyanújára okot adó közügyeket, ezúttal

ismeretlen elkövető ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést

január 21-én, illetve azt is indítványozta, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Fővárosi Főügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.

Az NNI arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy a kifogásolt cselekmény nem minősül bűncselekménynek. Elöljáróban megjegyezte, hogy Tényi István a Világgazdaság vonatkozó cikkén kívül bizonyítékot, vagy más adatot nem csatolt.

A tartalmi indoklásból kiderül, hogy az NNI a reklámtenderben ajánlatkérőként érintett BKV-BKK páros, illetve a közbeszerzési eljárást megakadályozó rendeletet – amelyet Karácsony Gergely főpolgármester terjesztett be – megalkotó fővárosi közgyűlés felelősségét is vizsgálta. Előbbi kapcsán azt emelte ki, hogy mivel az eljárás eredménytelenné minősítése, ebből fakadóan pedig

a szerződéskötés elmaradása a tulajdonos, a fővárosi közgyűlés határozatának betartása miatt következett be, vagyonkezelői kötelességszegésre utaló körülmények nincsenek.

Utóbbiról pedig azt állapította meg, hogy „a folyamatosan változó gazdasági körülmények között egy meghozatalakor indokoltnak tűnő utasítás kedvezőtlen következményeit az időben visszatekintve csak akkor lehet büntetőjogilag vizsgálni, ha gyanú merül fel arra, hogy a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és az abból fakadó vagyoni hátrány okozására irányuló szándék a döntés idején már fennállt”. Ilyen adat az NNI szerint nincs a közbeszerzéssel kapcsolatban.

Csakhogy ez a megállapítás nem tűnik alátámasztottnak. A hivatalos nevén a „Budapesti közösségi közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek reklám célú hasznosítása” néven futó koncessziónak a végső ajánlattételi határideje 2019 augusztusa volt. A JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) és a VBM Városbútor Média Kft. pályázatát érvényesnek minősítették, a konzorcium havi 142 millió forintot ajánlott a jogért négy évre szólóan.

Ez az összeg mintegy két és félszerese volt 2019-ben és 2020-ban is annak a bevételnek, amelyre a BKV ezen a címen szert tett.

Két éve átlagosan havonta 55, tavaly pedig 62 millió forintja származott ebből a tevékenységből a társaságnak. Jelen állás szerint határozatlan idejű szerződések alapján a metró belső felületeit a Promix Zrt. bérli és hasznosítja, minden más egyéb reklámhelyet pedig a BKV saját cége, a Peron Reklám Kft. Financiális szempontból tehát egyértelműen látszik, hogy az új megállapodás megkötésével átlagosan havi 80 millió forinttal több bevétel származott volna.

Azonban a városháza kezdeményezésére a közgyűlés 2019. november 5-én, három hónappal a reklámtender ajánlatainak beérkezése után olyan határozatot fogadott el, amely legfeljebb egy évre engedélyezte a fővárosi tulajdonú cégek reklámfelületeinek hasznosítását.

Mivel a BKV-BKK négy, plusz opcionálisan még négy évre szerződött volna a JCD-vel, az üzlet ellehetetlenült, november 7-én pedig hivatalosan is lezárták. Pedig amennyiben hagyják, hogy megszülessen a megállapodás, 2020-ban a budapesti tömegközlekedés több mint 1,7 milliárd forintot szedhetett volna be, ehelyett azonban be kellett érnie 744 millióval.

Tehát a főváros döntése egy év leforgása alatt közel egymilliárd forinttal rövidítette meg a saját tulajdonában álló közlekedési társaságokat.

Azt pedig, hogy a főpolgármester által jegyzett tiltás mögött megfontolt szándék húzódott meg, maga Karácsony Gergely írta le egy tavaly januári Facebook-posztjában, amelyben arra reagált, hogy a közbeszerzés eredménytelenítése miatt a BKV-t és a BKK-t 115 millió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Mint fogalmazott, a tendert ő vonatta vissza, és tudja, hogy ez sérti egyes gazdasági és politikai körök érdekeit. Mindezek alapján pedig éppen felmerülhet a gyanúja annak, amire az NNI szerint nincs adat, hogy „a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és az abból fakadó vagyoni hátrány okozására irányuló szándék a döntés idején már fennállt”.