Virtuálisan ismerte el Izrael Koszovót

Izrael és Koszovó aláírta hétfőn a dokumentumokat arról, hogy felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat, a koronavírus-járvány miatt a ceremóniát virtuálisan rendezték meg – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A két országot Gabi Askenázi izraeli és Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügyminiszter képviselte, az eseményt – amelyen Askenázi ünnepélyesen leleplezte Koszovó nagykövetségének a tábláját – a ynet is élőben közvetítette. Askenázi megígérte továbbá, hogy a légi közlekedés megújítása után – becslése szerint még a zsidó húsvét, vagyis pészah előtt – ugyanezt együtt is megteszik Jeruzsálemben, a koszovói nagykövetség épületén.

A külügyminiszterek méltatták az Egyesült Államokat is, amely segített tető alá hozni a hétfői ceremóniát.

Az eseményen Pristinában részt vett Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök, az Egyesült Államok koszovói nagykövete, valamint a helyi zsidó közösség vezetője.

Az ünnepélyes aláírást Washingtonban az amerikai külügyminiszter titkára, valamint – jelenleg nagykövet nem lévén – a jeruzsálemi nagykövetségért felelős megbízott diplomata is figyelemmel kísérte. A diplomáciai kapcsolatok mellett megállapodtak a külügyminisztériumok közötti jövendő nemzetközi egyeztetésekről is.

Askenázi régen várt, történelmi pillanatnak nevezte az eseményt.

Szeretnék köszönetet mondani az Egyesült Államoknak a világbéke előmozdításáért, és a béke megteremtéséért Izrael és más országok között. Az Ábrahám-megállapodások a szemlélet változását tükrözik, amely megfelel a térség, valamint az arab és a muszlim világ Izraellel ápolt kapcsolatai változásának

– tette hozzá, utalva Amerika szerepére az egyezmény létrejöttében. Koszovói hivatali partnere szintén örömét fejezte ki, hogy Izrael 117. országként elismerte országa függetlenségét.

Askenázi emlékeztetett a muszlim országgal korábban is fennálló jó kapcsolatokra, és hogy Izrael befogadott száz koszovói családot a balkáni háború idején. Koszovóban pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy sok ottani család mentett zsidókat a második világháború üldözéseiben, és sokan elnyerték ezért a Jad Vasem holokauszt múzeumtól a Világ Igaza kitüntetést.

A Koszovóval kötött megállapodás része a szeptemberben megkezdődött folyamatnak, amelyben a Trump-adminisztráció segítségével Izrael több arab és muszlim országgal kötött egyezményt a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.

Donald Trump volt amerikai elnök szeptemberben jelentette be Izrael és Koszovó kapcsolatának normalizálását a Koszovó és Szerbia közötti gazdasági megállapodás részeként. Eddig csak két ország, az Egyesült Államok és Guatemala nyitotta meg nagykövetségét Jeruzsálemben, de Malawi és Honduras is megígérte ezt a lépést a jövőben.

Koszovó is ezen országok sorába áll be, amennyiben Jeruzsálemben, és nem Tel-Avivban állítja fel külképviseletét.

Jeruzsálem egységes Izraelhez tartozását nem ismeri el a nemzetközi közösség, mert keleti részét Izrael az 1967-es, „hatnapos” háborúban foglalta el Jordániától, és a nemzetközi jog szerint ez a része megszállt területnek minősül. Izrael Jeruzsálemet tekinti egységes fővárosának, de a külföldi nagykövetségek általában Tel-Avivban találhatóak.