A magánegészségügy is hadra fogható

Egyre nagyobb terhelésnek van kitéve a koronavírus-járvány miatt a hazai egészségügy, ezért a kormány egy rendeletben arról döntött, hogy szükség esetén berendelhetik az állami egészségügyi ellátásba a magánszektorban dolgozókat. Az országos kórház-főigazgató kártalanításért cserébe kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezésre.

„Mi már egy éve részt veszünk a koronavírusos betegek állami ellátásában” – mondta a Világgazdaságnak Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) ügyvezető igazgatója.

Egyelőre a BEK az egyetlen magánszolgáltató, amelyet bevontak a fekvőbeteg-ellátásba, és amelytől lassan fél éve dolgozókat is kirendelnek.

Hatvan ágyon – ebből tíz intenzív terápiás – folyik az ellátás, ezt szükség esetén húsz ággyal tudják bővíteni. „Szeptemberben tizenöt dolgozónkat vezényelték át másik járványkórházba, ami jelentősen gyengítette az ellátási lehetőségeinket, az utóbbi egy hét terhelésének növekedése pedig előrevetíti, hogy rövidesen megtelik a kórház” – közölte az ügyvezető igazgató. Már gyógytornász, masszőr, asszisztens is részt vesz az ápolásban. A BEK oltópontján eddig csak egészségügyi dolgozókat oltottak, de ez is változhat. Bár a járványban az ellátás költségeit havonta bekérik a BEK-től, Varga Péter Pál közlése szerint eddig egyetlen fillér kompenzációt sem kaptak, még az elvezényelt dolgozók bérét is ők fizetik.

Haladéktalanul készek bekapcsolódni a közellátásba a meghatározó magánegészségügyi szolgáltatók az ellátórendszer tehermentesítésére, ezért tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal kapacitásaik azonnali hasznosításáról

– mondta Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

Az egyesület tagjai – az egészségügyi válsághelyzet idejére – védekezési tapasztalataikat, kapacitásaikat és infrastruktúrájukat ajánlják fel az állami rendszerben leállt diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs feladatok ellátására önköltségi alapon, tehát szolgáltatási profit nélkül. A részletek kidolgozására azt javasolják, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara és a szakdolgozói kamara bevonásával hozza létre az Egészségügyi Szolgáltatói Tanácsot. Az egyesület szerint már március közepén elkezdődhet a közfinanszírozott betegek ellátása a magánrendelőkben vagy magánkórházakban.

A krónikus betegségek – keringési problémák, diabétesz, asztma – nem „szünetelnek” a járvány alatt sem, ugyanúgy kezelést és figyelmet igényelnek, mint a vírushoz nem kötődő akut problémák, de megoldást igényel a jelenleg több mint 25 ezres műtéti várólista is – mondta Kóka János, a Doktor24 Medicina Zrt. elnöke. A magánszektor ez utóbbiból is képes feladatokat átvenni az állami szektortól – tette hozzá.

A szombat éjjel megjelent kormányrendelet nagymértékben érin­theti a vállalkozó orvosokat, az őket foglalkoztató vál­lal­ko­zásokat, kisebb és na­gyobb magán­egész­ség­ügyi szolgáltatókat, végső soron az egész szektort – közölte Fá­bián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége egészségügyi szekciójának elnöke.

Mi nem szakértői konzultációt ajánlunk a kormánynak, hanem segítő kezet a frontvonalon, mert nem világmegváltó ötletekre, hanem felgyűrt ingujjakra van szükség

– közölte. Kiemelte, hogy üdvözlik azt a kormányzati szándékot, amely az utólagos kártalanítás lehetőségét megnyitva reményt ad a felmerülő óriási extra költségek legalább utólagos kompenzációjára.