A diákszervezet tárgyal a nyelvvizsga-moratóriumról

Azért magas a lemorzsolódás a hazai felsőoktatásban, mert a hallgatókat a gyenge tanulmányi eredményeik miatt gyakran átsorolják az államilag finanszírozott képzésről a költségtérítésesre

– mondta lapunknak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kommunikációs vezetője. Példaként említette az orvos- vagy a fogorvosképzést, ahol egy félév 1,5 millió forintba vagy még ennél is többe kerül. Ha tanulmányi eredményének romlása miatt az államilag finanszírozott képzésből valaki kiesik, akkor jó esetben választ magának egy másik szakot, de sokan ilyenkor hagyják el a felsőoktatást.

Az Állami Számvevők (ÁSZ) 2012–2019-es felsőoktatásról készült elemzése is megállapította, hogy

továbbra sem sikerült megállítani a hallgatók lemorzsolódását. Ez az arány az egyes szakokon eléri a 49 százalékot, az átlag 21 százalék körül alakul.

A lemorzsolódás fakadhat az eltérő előképzettség miatti tudáskülönbségből, de a tanulás mellett végzett munka is veszélyeztetheti a tanulmányok folytatását. Az ÁSZ szerint 2012 óta pozitív változás, hogy a felsőoktatásban csökkent a képzési szerkezet szétaprózottsága, és nőtt a duális képzésben részt vevők száma. Az Oktatási Hivatal lapunknak elküldött adatai szerint, míg a 2015–2016-os tanévben 427 hallgató vett részt duális oktatásban, a 2020–2021-es tanévre a számuk az ötszörösére, 2149-re emelkedett. A számvevőszék szerint egyetemek és gazdasági szervezetek között 2019 végén csaknem 1500 képzési együttműködési megállapodás volt érvényben, a duális képzésben tanulók aránya megközelítette a felsőoktatási stratégiában 2023-ra meghatározott célértéket, ami a releváns képzések átlagában 6 százalék.

Pozitívum az ÁSZ szerint, hogy 2012-től a hazai felsőoktatás képzési szerkezete számos tekintetben összhangba került a munkaerőpiac igényeivel. Harmadával emelkedett a műszaki diplomások száma, negyedével az agrártudományi végzettségűeké és 12 százalékkal az informatikusoké. A bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdasági és a természettudományi pályákon végzettek száma és aránya ugyanakkor csökkent. A hazai felsőoktatásban a 2019–2020-as tanévben 64 intézményben 23 ezer oktató 285 ezer hallgatót tanított. A felsőoktatásra a GDP 0,8 százalékát, mintegy 200 milliárd forintot fordítottak a büdzséből 2018-ban.

A demográfiai tendenciák következtében 2012–2019 között 16 százalékkal csökkent a felsőoktatás iránti hazai igény, a diákok létszáma és az intézmények száma is csökkent, miközben az oktatók száma 20 ezerről 23 ezerre emelkedett.

Az idén várhatóan 60-65 ezren szerezhetnek diplomát. A HÖOK tárgyal a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal arról, hogy 2021-ben is kapjanak nyelvvizsgamentességet a végzős vizsgázók – mondta Budai Marcell. Tavaly körülbelül 75 ezer bennragadt diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül.