El kell kezdeni a krónikus beteg gyerekek oltását

Magyarországon nagyságrendileg ötven gyermek került kórházba koronavírus fertőzés miatt, mondta egy online eseményen Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.

A HGYE ajánlást fogalmazott meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára azért, hogy a 16–18 éves krónikus betegek oltása mihamarabb kezdődjön el.

Az elnök kitért arra is, hogy ebbe a kockázati csoportba tartoznak a szívrendellenességgel született fiatalok és a cukorbeteg gyerekek is. Havasi Katalin hozzátette: várhatóan ebben a kérdésben rövid időn belül állásfoglalás érkezik az egészségügyi szakpolitikusok részéről. Általánosságban a gyerekek Covid–19 betegségével kapcsolatban hangsúlyozta,

a kisgyerekek sokkal kevésbé terjesztik a vírust a szakirodalom szerint, de a serdülők esetében más a helyzet, hiszen ők sok szempontból hasonló életvitelt folytatnak, mint a felnőttek.

Az április 19-i iskolanyitással kapcsolatban megjegyezte, az igazság félúton van. Az a hosszú időszak, amikor online oktatás foly, és ha ezt az időt valóban mindenki otthon töltötte, akkor azok a gyerekek, akik visszatérnek az oktatásba, nem lesznek veszélyesek, hiszen a lappangási időn túl vannak. A pedagógusok is remélhetőleg nagy számban beoltatják majd magukat. Felidézte, a Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatása szerint a Covid–19 legsúlyosabb szövődménye a lelki károsodás, a karantén, az izoláció, egy tízéves gyerek az életének a tíz százalékát a gyerek társaitól elzárva töltötte. Azokat a szülőket is megérti, aki nem engedik majd iskolába a gyerekeiket. Kiemelte, az iskoláknak lehetősége van arra, hogy a szülő kérésére felmentést adjon a diáknak az iskolalátogatás alól, ehhez viszont nagyon nyomós indok kell.

Egyelőre pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre a gyerekeket érintő Covid–19-fertőzéssel kapcsolatban, de az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia március végi adatai szerint az Egyesült Államokban a pandémia kezdete óta 3,4 millió gyermek tesztje volt pozitív, ez az összes Covid–19-eset 13 százaléka.

Gyermekkorban a betegség kumulatív előfordulási rátája jelenleg 4,5 százalék.

A súlyos, hospitalizációt igénylő esetek ritkák, csupán az összes gyermekkori eset 0,8 százaléka igényel kórházi felvételt.

Eddig 279 gyermeket vesztettek el az USA-ban, ami igen alacsony, 0,01 százalékos halálozási arányt jelent – derül ki a HGYE által közölt adatokból.

Amerikában, miután megnyitottak az iskolák, és az ifjúsági sport is újrakezdődött, a jóval fertőzőképesebb brit variáns igen gyorsan és széles körben terjedt a gyermekek között. Az esetszámok az összes korcsoportban nőttek, de a legtöbb új Covid–19-eset éppen a 10–19 éves gyermekek körében fordult elő, amire eddig nem volt példa a pandémia kezdete óta – írják. A fejlett országokban a 18 év alatti gyermekek a népességnek átlagosan mintegy 20 százalékát adják, Magyarországon is 1,8 millióan vannak, nélkülük tehát a nyájimmunitás kialakulása nehezen volna elérhető.

A gyermekek oltását világszerte korántsem csak az elegendő számú vakcina elérhetősége vagy az egyes országok eltérő immunizációs stratégiája korlátozza. Komoly gondot jelent és alapvető gyermekjogi és bioetikai problémát is felvet, hogy

a vakcinák tekintetében eddig teljesen hiányoztak a gyermekekre vonatkozó biztonságossági és hatékonysági vizsgálatok.

Jelenleg azonban már számos klinikai vizsgálat folyik gyermekek bevonásával, többségében a messenger RNS (mRNS) tartalmú vakcinák alkalmazásával, mint a Moderna (Moderna Biotech) és a Comirnaty (Pfizer-BioNTech). Ezek az oltások nem tartalmaznak semmilyen kórokozót, viszont arra utasítják a sejtjeinket, hogy készítsenek egy olyan ártalmatlan kis darabot a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjéből, amely megfelelő immunválaszt alakít ki. A szervezetünk így megtanul küzdeni a valódi fertőzés ellen.

Márciusban a Pfizer-BioNTech és a Moderna is klinikai vizsgálatokat indított a vakcináival már 6 hónapos csecsemőknél, idősebb gyermekeknél és tizenéveseknél egyaránt.

A Pfizer-BioNTech Comirnaty vakcinája az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) sürgősségi felhasználási engedélyével rendelkezik 16 évesnél idősebbek számára.

A vállalat február végén zárta le az adatgyűjtést egy 12–15 év közötti serdülők bevonásával végzett vizsgálatáról, és már be is jelentette az első eredményeket. 2260 gyermeket vizsgáltak, a gyermekek fele vakcinát, másik fele placebót kapott. A vizsgálat során 18 igazolt Covid–19-esetet regisztráltak, mindet a placebocsoportban, szerencsére egyik eset sem volt súlyos. A vakcinált csoportban egyetlen megbetegedés sem fordult elő, az oltás tehát 100 százalékban hatékonynak bizonyult.

Márciusban egy másik, 6 hónapos és 11 éves gyermekek körében folytatott kutatás vizsgálatának indítását jelentették be. Egy előzetes vizsgálatban meghatározzák a megfelelő dózist, majd a későbbi szakaszban további, összesen 4644 résztvevő bevonását tervezik az Egyesült Államokban és Európában.

A Moderna március közepén indította el az úgynevezett KidCOVE tanulmányt, amely szintén 6 hónapos és 12 év közötti gyermekek körében vizsgálja az oltás hatékonyságát és biztonságosságát placebóval szemben.

A Moderna 6750 gyermek bevonását tervezi a vizsgálatba az Egyesült Államokban és Kanadában, 28 napos különbséggel beadott két oltás során életkortól függően két vagy három különböző dózis alkalmazását vizsgálják.

Egy további, még decemberben indított klinikai vizsgálatba 3000 12–17 év közötti résztvevőt vontak be. Ebben a vizsgálatban egy adag Moderna-vakcina hatását hasonlítják össze a placebóval.

Az Egyesült Királyságban az NIH szervezésében 6–17 éves gyermekek bevonásával indult el februárban egy az Oxford/AstraZeneca-vakcinájára adott immunválaszt vizsgáló kutatás. A vizsgálatban részt vevő 300 gyermek közül 240-et a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjét kódoló csimpánz adenovírus vakcinával, a kontrollcsoportot képező többi 60 gyermeket pedig egy már bizonyítottan biztonságos Meningococcus B elleni vakcinával (Bexsero) oltanak be. Izraelben, ahol a lakosság nagyobb hányadát már beoltották, megkezdték a 12–16 évesek vakcinációját is. Március végéig 600 krónikus alapbetegségben szenvedő gyermeket oltottak be a Pfizer-BioNTech-vakcinával, semmilyen komoly mellékhatást nem tapasztaltak. Egy klinikai vizsgálatban hamarosan az 5–11 évesek oltását is megkezdik.

Előrejelzések szerint idén nyáron az Egyesült Államokban is megkezdődhet a 12–16 éves fiatalok oltása. Mivel a 12 éven aluliak számára a vizsgálatok csak most kezdődnek, ezek első eredményei 2021 végére vagy 2022 elejére várhatók, ennek a korosztálynak az oltása feltehetően 2022 második felében válhat széles körben elérhetővé.

Közülük várhatóan a 6–12 éves korúak kapják meg először az oltást, ezt követően a 2–5 éves gyermekek, majd végül a 2 évnél fiatalabbak. Az inaktivált teljes vírust tartalmazó Sinopharm-vakcinával kapcsolatban 2021 februárjában megjelent egy sajtóhír, amely szerint a 3–17 éves korosztályra is kiterjesztik az alkalmazását, azonban a korlátozottan elérhető fázis 1-2 vizsgálatok 6 éves alsó korhatárról számolnak be.