Enyhülni látszik a járvány a régiónkban

Az átoltottsági arány növekedésével javul a régiós járványhelyzet, és bár a nyájimmunitás elérése még távolinak tűnik, az országok az óvatos nyitást tervezgetik. Ukrajnában ugyanakkor egyre nő a fertőzöttek száma.

Óvatos nyitás Szlovákiában

Szlovákiában hétfőtől feloldják a korlátozások jelentős részét, kinyitnak a karácsony óta zárva tartó üzletek, igaz, bizonyos megkötésekkel: a boltokba való belépéshez egy hétnél nem régebbi negatív Covid-teszt szükséges, illetve 15 négyzetméterenként csak egy vevő tartózkodhat.

Emellett a 20 óra utáni kijárási tilalom is érvényben marad, továbbá az FFP 2 szájmaszk viselése szintén kötelező marad zárt légtérben. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a misékre, az állatkertekre, a botanikus kertekre és a múzeumokra is. A könyvtárakban és az uszodákban szintén tesztet kérnek, egyszerre legfeljebb hat személy tartózkodhat az épületekben. A kültéri csoportos sportolást engedélyezik, de maximum hat személyig. A hotelek és a panziók csak éttermi szolgáltatások nélkül nyithatnak ki, egy szobában pedig csupán az azonos háztartásban élők tartózkodhatnak.

Az alsó tagozatos iskolások már hétfőtől visszatérhettek az iskolapadokba. A nyolcadikosok és a kilencedikesek a jövő héttől járhatnak iskolába.

A kormány arra figyelmeztet, hogy a húsvéti ünnepek miatt valamelyest romlott a helyzet, vagyis nem kizárt, hogy a jövő heti részleges nyitást újra szigorítás követi.

Ettől a héttől már a 40 év felettiek is bejelentkezhetnek oltásra (eddig 45 év volt az alsó határ). A 40 és 60 év közöttieket az AstraZeneca vakcinájával, a 60 évnél idősebbeket a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyagával oltják. A beérkezett 200 ezer darab Szputnyik V orosz vakcina továbbra is belpolitikai viharokat kavar, kis híján belebukott a kormány.

Szlovákiában egy hónapja lassan, de folyamatosan csökken az újonnan kimutatott koronavírus-fertőzések száma. A járvány áldozatainak száma már átlépte a 10 800-at, az 5,4 milliós országban napi átlagban 70-80 új áldozatot szed a vírus. Eddig mintegy 900 ezren kapták meg az első oltást, 315 ezren pedig a másodikat is.

Botrányok és kormányválság Romániában

Romániában némileg felpörgött a vakcinálási folyamat, az eddigi 50 ezerről 80 ezerre emelkedett a naponta beadott védőoltások száma, ezáltal a 19 milliós országban 2,5 millió személyt immunizáltak eddig (közel egymillióan az első adagot, másfél millióan a második dózist is megkapták).

A hatóságok azt szeretnék, ha május végéig öt-, augusztusig pedig tízmillió lakost immunizálnának, ez utóbbi cél teljesítése esetén Florin Citu miniszterelnök szerint akár a kötelező maszkviseléstől is eltekinthetnek.

Addig is a liberális kormányfő azt tervezi, hogy már júniustól lazít a járványügyi korlátozásokon. A kormányzati terveknek egyelőre kedvez, hogy a járványgörbe ellaposodott, és csökken a napi új esetek kéthetes átlaga. Ennek ellenére több mint 13 ezer fertőzöttet ápolnak kórházban, de ennél is aggasztóbb, hogy hatalmas nyomás nehezedik az intenzív osztályokra, ahol több mint 1500 fertőzöttet kezelnek, ami a kapacitás felső határát súrolja.

Ugyanakkor visszavetették a lakosság oltakozási kedvét az AstraZenecával és annak mellékhatásaival kapcsolatos hírek, amelyek miatt az emberek tömegesen mondják le az emlékeztető oltások napokban megkezdődött beadását is, holott a brit–svéd gyógyszeripari vállalat vakcinájához már előjegyzés sem kell, soron kívül megkaphatja bárki.

Ezzel egy időben tragédiák és botrányok sora sújtja a romániai egészségügyi rendszert. A tavaly novemberben és idén januárban két Covid-kórházban bekövetkezett, összesen 14 halálos áldozatot követelő tűzesetek után a hét elején amiatt hunyt el három fertőzött, mert oxigénellátás nélkül maradt egy konténerben kialakított intenzív terápiás osztály egy bukaresti járványkórházban. A tragédia nyomán gondatlanságból elkövetett emberölés miatt bűnvádi eljárás indult. Mindezt ugyanakkor politikai válság is tetézi a hárompárti bukaresti koalícióban: Florin Citu szerdán leváltotta Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert és a tárca egyik államtitkárát, mert anélkül módosították a települések vesztegzár alá helyezésének feltételeit, hogy előzetesen tájékoztatták volna. Voiculescu pártja emiatt megvonta a bizalmát a miniszterelnöktől, akivel nem kíván tovább együtt dolgozni, a tavaly decemberi választások nyomán összeállt jobbközép kormánykoalíció felbomlásának megakadályozásához elengedhetetlen lesz Klaus Iohannis békéltető beavatkozása.

Belgrádban közel a nyájimmunitás

Szerbiában a napi új fertőzöttek száma 3000 körül alakul, a kórházakban valamivel több, mint 7000 beteget kezelnek koronavírus-fertőzés miatt. Közülük több mint 200-an szorulnak gépi lélegeztetésre. A beadott oltások száma elérte a 3 milliót, a lakosság számához mérten ez világviszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. Az érdeklődés az oltás iránt nem csökken, hanem fokozódik.

Régiónként ugyanakkor eltérő a helyzet. A szerb fővárosban közel egymillió védőoltást adtak be a lakosoknak.

Belgrádban a felnőtt lakosság csaknem harmada vette már fel valamelyik vakcina mindkét dózisát.

Folytatódnak a szervezett oltási akciók, a legkisebb falvakba is elmennek az oltócsoportok. Szakemberek szerint Belgrád lehet az első város, ahol hamarosan nyájimmunitásról lehet majd beszélni. A nemek arányát tekintve a fővárosban a beoltottak mintegy 55 százaléka nő.

Szerbiában mindezt a kínai és az orosz vakcinaszállítmányoknak köszönhetik. Csak kínaiból eddig több mint kétmillió dózis érkezett, ami az ottani média szerint a két ország közötti jó viszonynak köszönhető elsősorban.

Az orosz vakcinának hamarosan a gyártása is megkezdődik Szerbiában, így nemsokára a környező országokba is exportálhatnak védőoltásokat.

Szerbia többször is ajándékozott bizonyos mennyiségű oltóanyagot a szomszédos országoknak, illetve néhány napig lehetővé tették, hogy külföldi állampolgárok is minden előzetes regisztráció nélkül felvegyék a védőoltást a kijelölt oltópontokon.

A válságtörzs tagjainak véleménye szerint lassan stabilizálódik a helyzet, ezért az elmúlt héten már ismét fogadhattak vendégeket az éttermek és kávézók kerthelyiségei, és a bevásárlóközpontok is kinyithattak.

Ha továbbra is javulást mutatnak a számok, a tanulók visszatérhetnek az iskolapadokba, csak azokon a településeken folytatódik majd az online az oktatás, ahol ezt a járványügyi helyzet megköveteli.

A harmadik gazdasági mentőcsomag keretében a jogosult vállalatok dolgozóinak három alkalommal utalnak át fél minimálbért.

Az első fél minimálbér átutalása már meg is történt. A támogatást valamivel több, mint 251 ezer cég igényelte, amelyek 1,14 millió dolgozót foglalkoztatnak. A feltételek között szerepel, hogy a programban részt vevő vállalat az utolsó átutalást követő három hónapban nem csökkentheti több mint 10 százalékkal a munkások számát. A polgárok április végén jelentkezhetnek az egyszeri, 60 eurós támogatásért, amelyet a nyugdíjasok igénylés nélkül kapnak meg.

A munkanélküliek emellett még 120 eurós egyszeri támogatásra is számíthatnak. Tavaly minden szerbiai polgár egyszeri, 100 eurós járványügyi segélyt kapott.

Regionálisan eltérő intézkedések Horvátországban

A valamivel több, mint négymillió lelket számláló Horvátországban a héten átlépte a háromszázezret a járvány kezdete óta azonosított koronavírus-fertőzöttek száma, a kórral összefüggésbe hozható halálozások pedig hamarosan meghaladják a hat és fél ezret. Mivel az országban a naponta regisztrált új fertőzöttek száma két-háromezer körül van, ezért ez az adat várhatóan jelentősen nőni fog még a járvány végéig. A legfertőzöttebb terület továbbra is a főváros, Zágráb, de sok az új beteg Dalmáciában is.

Az ország földrajzi adottságai és az eltérő fertőzöttségi ráta miatt a válságstáb megyénként eltérő korlátozásokat vezetett be, éppen ezért a nyitás üteme is eltérő.

A legszigorúbb intézkedések a tengermelléki megyékben vannak érvényben, ám ott is megyénként eltérnek. Míg északon a Tengermellék-Hegyvidék megyében április végéig tilos minden rendezvény, a vendéglátóhelyek is csak elvitelre adhatnak ki bármit is, és az utcán is maszkot kell viselni, addig délebbre, Split-Dalmát megyében a vendéglátósok teraszai reggel 7 órától este 8-ig nyitva lehetnek, és legfeljebb 15 fő részvételével rendezvényt is lehet tartani a védőintézkedések betartása mellett. Az ország északkeleti részén, Eszék-Baranya megyében már szinte semmilyen korlátozás nincs, leszámítva azt, hogy a kávézók és éttermek csak a szabadban fogadhatják vendégeiket. Megyénként változó, hogy hol folyik hagyományos formában az oktatás a tavaszi szünet után, hol pedig online. Az oltást a horvátok egészen a közelmúltig túlnyomórészt a háziorvosokra bízták, nemrég viszont megkezdődött a 65 év felettiek és a krónikus betegek tömeges oltása a zágrábi vásárcsarnokban, mégpedig kizárólag az AstraZeneca oltóanyagával.

Mivel azonban az idősebb korosztály körében sokan visszautasítják a svéd–brit gyártó vakcináját, ezért egyre több fiatalt is behívnak már oltásra. A hét végén éri el a félmilliót a beoltottak száma, ám közülük csak valamivel több, mint 110 ezren kapták meg mindkét dózist.

Romlik a járványhelyzet Ukrajnában

Ukrajnában ismét gyorsult a koronavírus-fertőzés terjedése, szerdán több mint 14,5 ezer, a megelőző napinál csaknem háromezerrel több új beteget és csaknem 470 elhunytat jegyeztek fel – velük együtt a járvány kitörése óta már több mint 38 ezren haltak bele a vírus okozta betegségbe –, és kórházba is megint rendkívül sokan, több mint ötezren kerültek.

A legtöbb új beteget, 1457-et az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban, Kijevben jegyezték fel. Vitalij Klicsko polgármester szerdai tájékoztatóján bejelentette, hogy

a fővárosi vezetés veszélyhelyzeti bizottsága április 30-ig meghosszabbította Kijevben a szigorú korlátozásokat.

Továbbra is zárva maradnak az óvodák és az iskolák, valamint az élelmiszerpiacok. A közösségi közlekedést továbbra is kizárólag a különleges engedéllyel rendelkező utasok, vagyis a létfontosságú intézményeknél és vállalatoknál dolgozók vehetik igénybe. Mivel Kijev eleve a legsúlyosabb járványhelyzetű „vörös” besorolásban van, csak azok az üzletek tarthatnak nyitva, amelyek a legszükségesebb termékeket, élelmiszereket, gyógyszereket, egyebeket árusítanak, a vendéglátóhelyek csak elvitelre dolgozhatnak, és tiltva van mindenféle tömegrendezvény.